BUX 42,978.09
-1.10%
BUMIX 3,930.18
-0.67%
CETOP20 1,992.73
-1.02%
OTP 10,295
-1.62%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+4.87%
+0.84%
-0.70%
ZWACK 17,450
+2.35%
0.00%
ANY 1,600
0.00%
RABA 1,165
-0.43%
+4.04%
+1.95%
-3.85%
0.00%
OPUS 186.6
-1.69%
-0.41%
-0.37%
0.00%
-3.72%
OTT1 149.2
0.00%
-2.87%
MOL 2,872
+1.06%
DELTA 39.85
+1.92%
ALTEO 2,380
+0.85%
0.00%
-1.98%
EHEP 1,780
+0.56%
-7.64%
+0.13%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-3.28%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
+0.93%
+0.76%
+0.35%
0.00%
-0.31%
NUTEX 11.65
-6.80%
GOPD 12,000
-5.51%
OXOTH 3,740
+7.78%
0.00%
NAP 1,210
0.00%
0.00%
+8.74%
Forrás
RND Solutions
Világgazdaság

Lecseng a válság a GOP-nál

„A gazdaságfejlesztési kiírásoknál 2010-ben a pályázatkezelési folyamat még rutinosabb lesz, és a pályázati feltételeket hozzáigazítjuk a javuló gazdasági körülményekhez” – tájékoztatta lapunkat Kocsis Magdolna, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) illetékes főigazgatója. Az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) Gazdaságfejlesztési operatív programjának (GOP) idei terveiről elmondta, újragondolják és újraértékelik azokat a válságkezelési intézkedéseket, amelyeket 2009-ben a globális krízis hatására hoztak. „Erre azért van szükség, hogy a rövid távú beavatkozások és a program hosszú távú céljai összhangba kerüljenek” – indokolta az előirányzott lépéseket.

„A 2010-ben meghirdetésre kerülő technológiafejlesztési konstrukcióknál már nem alkalmazzuk a 40 százalékos előleget, ennek egységesen 25 százalékos lesz a szintje” – közölte a Gazdaságfejlesztési Programok Irányító Hatóságának vezetője. Ez a 25 százalékos szint jelenik meg az új kiírásokban, s a már futó pályázatok is ennek megfelelően módosulnak. Nem szigorítanak viszont még a jövőbeni vállalásokra vonatkozó 2009. évi előírásokon, továbbra is választható lesz a bázislétszám tartása.

Fontos döntés volt, hogy a válság hatására az ÚMFT-n belül végrehajtott forrásátcsoportosítás révén 111 milliárd forinttal nőtt a GOP kerete. Ebből 105 milliárd forint a vállalkozások komplex fejlesztését szolgáló 2. prioritás keretében gyors segítséget jelent a válság miatt kihívásokkal küszködő kkv-szektor számára. A pluszpénz jelentős részét a mikro- és kisvállalkozások technológiafejlesztését szolgáló 2.1.1./A konstrukció pályázói kapták/kapják meg. Tavaly kétszer hirdették meg ezt a rendkívül népszerű kiírást, s összesen 66 milliárd forint támogatáshoz jut 4000 kkv.

A néhány napja történt felfüggesztés után, február végén tízmilliárd forintos kerettel ismét megjelenik ez a felhívás a már említett 25 százalékos előleglehetőséggel. Az elnyerhető támogatás maximális összege a válság idejére megemelt 50 millió forintról visszaáll a korábbi, 20 milliós szintre. A támogatási intenzitás is módosul, a tavalyi 50–70 százalékról – területi differenciálással – 30–50 százalékra. A B/C (a közép- és nagyvállalati körre célzott) konstrukciókat március közepén írják ki.

Emellett az irányító hatóság meghirdette a magas foglalkoztatási hatású projektek támogatására a 2.1.3-as konstrukciót, 16 milliárd forintos keretösszeggel. Ennél a kiírásnál kiemelt ügyfeles eljárásban eddig 12 projektnek ítéltek meg támogatást. Így 11 milliárdos fejlesztési forrással 53 milliárd forint értékű beruházás jön létre, amely 2000 új munkahelyet teremt, 600-at a hátrányos helyzetű térségekben. A támogatott projektek többsége a húzóágazati szektorokban – járműgyártás, gyógyszeripar, zöldenergia – valósul meg. Az egységesen alkalmazott támogatási algoritmus és a 40 napos döntési folyamat kiszámítható beruházási környezetet teremt a pályázók számára. „Ezzel Magyarország versenyképes pozícióba került a kapacitásáthelyezést tervező cégek körében” – állapította meg Kocsis Magdolna.

Az idei év újdonsága az Európai Unió zöldtechnológiát támogató törekvéseivel összhangban a hulladékhasznosítási célú és a környezetközpontú technológiafejlesztést szolgáló kiírás, 6+2 milliárd forintos kerettel. Ezek a pályázatok, amellett, hogy szintén fontos szerepet játszanak a stabilizálódó gazdaság lehetőségeinek kihasználásában, egyúttal már jelzik a GOP újfajta profilkeresését is. Ennek keretében a vállalkozások nemzetközi versenyképességét segíti majd a kutatás-fejlesztés és az innováció ösztönzését szolgáló 1. prioritásnál az a formálódó programmódosítási szándék, amellyel az alapkutatást és a kutatási alap-infrastruktúrát is integrálnánk a gazdaságfejlesztési célok közé. „Egyidejűleg a technológiafejlesztési pályázatokat kívánjuk tehermentesíteni az innováció szélesebb értelmezésével, a vonzóbb pályázati feltételek kialakításával” – hangsúlyozta az NFÜ főigazgatója.

Jutott pénz a többletforrásból – hatmilliárd forint – a GOP 4., pénzügyi eszközök prioritására is. Magyarországon alakult ki először az EU vállalkozásokat visszatérítendő forrásokkal segítő Jeremie programjának teljes termékkínálata (mikrohitel-, garancia- és kockázatitőke-programok), nemzeti intézményrendszerrel. „Ennél a prioritásnál azonban azt is figyelembe kell venni, hogy válságkörnyezetben egy olyan pályázati rendszer, amely a pénzügyi közvetítők szintjén folyamatos portfólió-, a vállalkozások szintjén pedig folyamatos tevékenységbővítésre épít, csak korlátozottan lehetett sikeres” – jegyezte meg az NFÜ illetékese. Áprilisban Brüsszelben ismét napirenden lesz a konstrukció átalakítását már többször felvető magyar kezdeményezés.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek