A bruttó ipari kibocsátás értéke az ágazatban tavaly 137,53 milliárd jüan (20,14 milliárd dollár) volt, 18,56 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A sanghaji aranytőzsdén 4.706 tonna arannyal kereskedetek.
Az öt legnagyobb termelő tartomány Santung (Shandong), Honan (Henan), Csianghszi (Jiangxi) Fucsien (Fujian) és Jünnan (Yunnan). Ezek adják az össztermelés közel hatvan százalékát.
A tíz legnagyobb vállalat megközelítően 149 tonna aranyat állított elő, ami az összes termelés több mint 47 százalékának felel meg. Az utóbbi években Kínában több kisebb vállalatot bezártak, vagy összevontak. Ennek következtében számuk a 2002. évi 1.200-ról 2009-re 700-ra csökkent.
Kína éves aranykibocsátása először 2007-ben haladta meg Dél-Afrikáét és ekkortól - immár harmadik éve - a világ legnagyobb aranytermelője. Jelentős termelő még Ausztrália, az Egyesült Államok, Peru, Oroszország, Indonézia és Kanada.
Az Arany Világtanács (WGC) statisztikája szerint a különböző országok aranytartaléka 28.700 tonna körül van, ami az eddig kibányászott arany mintegy 17 százaléka. 19.700 tonna került ipari feldolgozásra, vagy más területen hasznosult.
Kína tavaly tavasszal jelentette be, hogy ezer tonna fölé nőttek a tartalékai, s ezzel a világon az ötödik legjelentősebb aranytartalékkal rendelkező államma lett.
Becslések szerint körülbelül 26.000 tonna arany még nincs feltárva, a források pedig - a kitermelés mai ütemét tekintve - 10 év múlva kiapadhatnak.
