A jegybank statisztikája szerint a háztartások nettó finanszírozási képessége az elmúlt évben a GDP 3,4 százalékát tette ki. Ennél az utóbbi nyolc évben csak 2005 során volt magasabb a megtakarítási hajlandóság, amely azóta egy százalék alá is benézett. Ezt önmagában kedvezőnek lehet minősíteni, azonban a pénzügyi válságnak, a hitelcsapok elzáródásának jelentős szerepe volt a trendfordulóban.
Ugyanez még erőteljesebben érintette a vállalkozási szektort. A nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási képessége 2009-ben a GDP 1,2 százalékát érte el. Idáig csak egyszer, 2003 során volt nettó megtakarító ez a szektor, és egészséges gazdasági körülmények között ez nem is fordulhatna elő. A tavalyi év során kedvezőtlen kilátások, a beruházási aktivitás zuhanása járultak hozzá a paradox helyzet kialakulásához. Az előrejelzések alapján a válság elmúltával és a hitelezés helyreállásával párhuzamosan visszaállhat a rend, azaz ismét elkezdenek külső forrást bevonni a vállalkozások. Többen azonban arra figyelmeztetnek, hogy még jó ideig nem áll vissza az a pénzbőség, amely 2008-ig jellemezte a világot, és Magyarországra még ezen belül is kevesebb forrás juthat a fejlett piacoknál magasabb kockázati megítélés miatt. Ezt pedig csak a belföldi megtakarítások jelentős emelkedése tudná kompenzálni. Összességében a nemzetgazdaság nettó finanszírozási képessége a pénzügyi számlák adatai szerint a GDP egy százaléka volt a múlt évben. A külső többlet a szerdán megjelent fizetési mérlegadatok alapján már nem számít meglepetésnek.
Csak az állam szaldója volt negatív
Az államháztartás deficitje valamivel magasabb lett a kormány 3,9 százalékos vállalásánál – mutat rá Kondora Szilárd, az OTP Bank makrogazdasági elemzője. A pénzintézetnél egyébként erre az évre a hivatalos, 3,8 százalékos előrejelzés helyett már 4,6 százalékos deficitet várnak, mivel a tartalékok zárolása – megítélésük szerint – nem ellensúlyozza az adóbevételek kiesését.
„A kezdetek óta hangsúlyozzuk, hogy a kitűzött hiánycél semmilyen módon nem sérülhet. Bár igaz, hogy a tényleges eredményszemléletű deficit 0,1 százalékkal magasabb lett, mint vártuk, ez egy jelentéktelen mértékű eltérés” – mutatott rá lapunk kérdésére Oszkó Péter pénzügyminiszter. Hozzátette: nincs szó arról, hogy Magyarország letért volna a megszabott költségvetési pályáról, főleg, hogy a minimális túllépés az önkormányzati rendszer vártnál nagyobb előzetes hiánybecsléséből fakad. Így még az is lehet, hogy ez a mintegy 20 milliárd forintos mínusz a végleges adatokban „eltűnik” – vélekedett Oszkó Péter, aki felhívta a figyelmet arra is: az elsődleges egyenleg 0,5 százalék helyett a GDP 0,7 százaléka lett.
A 4 százalékos deficit egyébként 1035 milliárd forintot takar. A KSH szerint az előző évihez képest minimális, 30 milliárd forintos növekedés oka az, hogy a bevételek nagyobb mértékben csökkentek, mint a kiadások. Miközben az áfabevételek nőttek, a jövedelemadó- és járulékbevételek erőteljesen csökkentek. BD–KR
