Magyarországon a háború után épült nagy erőművek már alkalmazták a kapcsolt hő- és villamos energiatermelést. Ennek, és a sok kis gázmotornak köszönhető, hogy az EU felmérésben jó helyezésünk van. Hogy mi is ez a gázmotor, arra nagyon egyszerű válaszolni. Minden gépkocsival közlekedő el tudja képzelni, hogy az autójában lévő dugattyús motor nem az autót, hanem egy villamos generátort hajt. A motor üzeme közben fejlődő hőt pedig nem az autó hűtője viszi el a környezetbe, hanem hasznos távfűtésre vagy használati melegvíz előállításra fordítódik.
A gázmotor persze egy nagyságrenddel nagyobb mint az autóban, és nem benzingőzzel megy, hanem földgázzal. A felvetés természetes volt, hiszen a gázmotor tisztán villamos hatásfoka (ha a hő hasznosításról nem is beszélünk) jó egynéhány százalékkal magasabb, mint az akkori erőműparkunk derekát képező Dunamenti és Tiszai erőművek 215 MW-os blokkjai. Ez 40% körüli hatásfok, amihez még hozzászámolandó a hasznosított hő. Összességében a teljes hatásfok a 85%-ot is elérheti optimális üzemviszonyok között.
A nagy erőművekhez képest kisebb egységteljestményű gázmotorok a helyi hőigényekhez lettek illesztve. Viszonylag kis méretük és egyéb tényezők miatt - jó hatásfokuk ellenére - támogatás nélkül gazdaságilag nem állnak meg a talpukon. A törvényalkotók felismerték a kapcsolt energiatermelés társadalmi hasznosságát, és rendeletet alkottak a támogatására. A törvényalkotói szándék alapvetően az volt, hogy a villamosenergia termelésből származó többlet árbevétel a termelt hő árának csökkentésére fordítódjék. Ez nagyrészt meg is valósult, hiszen a gázmotor telepítésekre kiírt pályázatok elbírálásába a távhőszolgáltatók szakmai szervezete is be lett vonva. Sok esetben vezette a tárgyalásokat, leszorítva a hőárakat amennyire csak lehet. Így alakultak ki a hőre jutó gázköltség felét sem fedező hőárak. A távhő szolgáltatók ezen kívül még bérleti díjat vagy üzemeltetési díjat is számláznak a gázmotor üzemeltetők felé. Azt is el kell ismerni, hogy akadtak kirívó esetek, amikor az önkormányzatok kedvezőtlen – drága távhő áras - szerződést kötöttek, illetve számukra kedvezőtlen módosításokba mentek bele.
A kezdeti időszakban a gázmotoros beruházáshoz is lehetett vissza nem térítendő támogatást kérni, amit jópáran meg is kaptak. Ezeket a beruházásokat hosszútávra, 10-15 évre tervezték, akár az önkormányzat, akár egy külső befektető volt a beruházó. Az egymás utáni rendelet módosítások folyamatosan szigorították a gázmotorok üzemeltetési feltételeit, így a gazdaságosságukat is. Először a teljesítendő hatásfok szigorodott 65%-ról 75%-ra, majd bevezetésre került a mélyvölgy időszak, valamint a 2006. év után üzembekerült motorok villamosenergia átvételi ártámogatása 10%-kal csökkent.
A kötelező átvételi rendszer (röviden: KÁT) ártámogatást mindvégig a villamosenergia fogyasztók finanszírozták a villanyszámlájukba építve. Jelenlegi árakon ez a lakossági villamosenergia árban kb. 5%-ot képvisel. A KÁT kassza növekedését a gázmotorok elterjedésén kívül befolyásolja a megújuló energiafelhasználás térnyerése is. A kezdeti kedvező árviszonyok után jött a 2008. végi válság, és a villamos energia piaci ára drámaian leesett.
A villamosenergia árát alapvetően a Lipcsei Tőzsdéhez igazítják. A Lipcsei Tőzsdén a zsinór áram ára 70 Euróról a felére esett MWh-ként. A gáz ára Magyarországon az oroszokkal kötött hosszú-távú szerződések alapján a magas világpiaci olajárak és USD árfolyam miatt nemhogy csökkent, hanem határozottan nőtt. A 389/2007. (XII.23.) Korm. rendelet (KÁT rendelet) 6. számú melléklete tartalmazza azt a képletet, ami alapján a kapcsoltan termelt villamosenergia átvételi árát meg kell határozni. A képlet két fő bemenő paramétere a gáz ára és az
A gázmotor esetén a gazdaságosság megállapítása nagyon egyszerű. A fő költség a gáz, a bevétel a villany és a hő. Az ábrán egy valós gázmotor üzlet összes gázzal kapcsolatos költségét és a villamosenergia árbevételét láthatjuk 1MW teljesítményre vonatkoztatva. Látható, hogy a fedezet évről évre jelentősen csökkent, illetve az időszak végére teljesen eltűnt. Ez a gázmotor tulajdonosok többségének pénzügyi ellehetetlenülését jelenti. A vonatkozó rendeletek szerint a kogeneráció támogatása 2010 végén lejár. Kivételt képeznek azok a motorok, amelyeknek a VET 171. § (5) alapján a Magyar Energia Hivatal meghosszabbította a kötelező átvétel időtartamát. 2011-től sok gázmotor kiesik a támogatottak köréből azzal az indokkal, hogy már megtérült. Ennek ellenére a gázmotoroknak jelentős felújítási és ciklikus karbantartási költség igényük van. Ezzel szemben a primerenergia megtakarítás hatása továbbra is jelentős, nemzetgazdasági szinten szükség van rá. Olyan támogatási rendszer kellene, mely előre tekintve megteremti a létfeltételeit azoknak az egységeknek, melyek a kapcsolt energiatermelés hasznát jelentős mértékben átadják a távhőfogyasztóknak.
Szükség van néhány, a már megtérült gázmotoros projektek alacsonyabb szintű támogatására is, annak érdekében, hogy a távhő árát ne kelljen drasztikusan megemelni. Ez lehetne egy fajta kötelező átvétel olyan árszinten, hogy a termelés változó költségénél nagyobb részt fedezzen. A termelt villamos energiát a piacon adják el, és a különbözetet megkapják. Azok a gázmotorok, amelyek nem kaptak 2010 után KÁT hosszabbítást, várhatóan megszűntetik a termelést 2010. december 31-én. Ez azt jelenti, hogy lejár a szerződésük az önkormányzati tulajdonú távhőszolgáltató céggel, és január elsejétől kezdve esetleg nem lesz fűtés jó néhány lakásban, vagy üzembe kerül a tartalék kazán (lényegesen magasabb költséggel).
Az országban megjelennek a komplett eladó használt gázmotoros fűtőművek. Megvan a jogi lehetőségük arra, hogy új cégnév alatt felújítva (átfestve), új projektben ismét jelentkeznek engedélyért a Hivatalnál, és kérik a KÁT jogosultság megállapítását. A KÁT rendelet legutóbbi módosítása szerint az jogosult a KÁT körben termelni, aki 2013. december 31-ig megkezdi a kereskedelmi üzemét.
A szerző Pataki István, a Magyar Energia Hivatal korábbi elnök-helyettese
