BUX 39,335.45
-0.94%
BUMIX 3,762.96
-0.45%
CETOP20 1,793.99
0.00%
OTP 8,370
-1.92%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-4.25%
0.00%
0.00%
ZWACK 18,550
+0.27%
0.00%
ANY 1,575
+0.64%
RABA 1,125
0.00%
-3.14%
-3.00%
-2.52%
-1.93%
-0.59%
-6.73%
-0.61%
0.00%
+0.29%
OTT1 149.2
0.00%
-1.35%
MOL 2,924
-0.88%
DELTA 39.95
+0.13%
ALTEO 2,390
-0.83%
0.00%
0.00%
EHEP 1,030
-1.90%
-0.83%
0.00%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-3.33%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
-2.31%
+0.78%
0.00%
-1.07%
+0.20%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
+0.93%
NAP 1,206
-2.74%
0.00%
-4.02%
Forrás
RND Solutions
Világgazdaság

Csak a felszámolás maradt

Anyavállalata még megmentheti az életképtelenség határára sodródott Vértesi Erőművet

„Egyáltalán nem zárható ki, hogy a Vértesi Erőmű Zrt. (Vért) felszámolás alá kerül azt követően, hogy egy általa kigazdálkodhatatlan nagyságú fizetési kötelezettséget rótt rá két napja a választott bíróság” – válaszolt lapunknak Bank Dénes, aki az erőműtársaság lehetőségeit feltáró munkacsoportot vezette a GKI Gazdaságkutató Zrt.-nél. Mint a szakember rámutatott, nem a csőd az egyetlen út, dönthet például a Vért tulajdonosa, az MVM Zrt. is úgy, hogy ismét besegít leányvállalatának. Ám kérdés, hogy érdeke-e egy eleve veszteséget termelő vállalat megmentése. Bank Dénes szerint azért is a felszámolás lehet a preferált opció, mert ez esetben a felszámolónak csökkentett üzemmódban ugyan, de folytatnia kellene a termelést, tehát a foglalkoztatás adott szinten fennmaradhatna, az esetleges perekből eredő kötelezettségeknek pedig nem kellene eleget tennie a társaságnak. (A cég vagyona a helyreállítási kötelezettségek levonása után lényegében nem ad módot az ilyen kötelezettségek kifizetésére.)

Mint ismert, a kérdéses áramvásárlási megállapodásokat az erőműtársaság korábbi, azóta eltávolított vezetése kötötte, majd bontotta fel, miután saját megrendelője, a System Consulting is szerződést bontott vele. Kedden 6 milliárd, előtte pedig 1,9 milliárd, illetve 2 milliárd forint megfizetésére kötelezte a bíróság. Fontos azonban leszögezni, hogy a Vértesi Erőmű amúgy is rendkívül rossz gazdasági helyzetét nem csupán ezek az események okozták, de kétségtelenül felgyorsították az életképtelenségéhez vezető folyamatot. „A teljes kapacitáson való működés önmagában is veszteséges volt. A felbontott áramvásárlási szerződések tovább növelték az adósságállományt, egyre nehezebb helyzetbe hozva a vállalatot” – erősítette meg Bank Dénes.

A kutató egyébként úgy látja, hogy a Vért működési környezetében a csődeljárás megindítása előtti hónapokban nem történtek olyan kedvező változások, amelyek miatt módosítani kellene a GKI múlt évi megállapításait, amelyek már akkor a csökkentett üzemelésre való átállást tartották a Vért számára a legésszerűbb megoldásnak. „Az áramkereslet élénkülése egyelőre nem látható, bár a cégek termelésének bővülése megalapozza az igények növekedését. Azonban ezt a növekedést a maradék erőmű-kapacitás képes gazdaságosan kielégíteni. Arra is van törekvés, hogy az EU elfogadja a szénfillérek rendszerének 2014-ig való meghosszabbítását, de konkrét döntés még nincs, s ha lenne, hazai bevezetése legalább fél évet venne igénybe (miközben a veszteség havi szinten továbbra is jelentős nagyságrendet tesz ki)” – magyarázta Bank Dénes. Szerinte a Vért működése a következő tíz évben piaci körülmények között és teljes kapacitáson csak olyan magas energiapiaci árak mellett lenne finanszírozható, amelyre most nem sok esélyt lát. Ellenben egy csökkentett, kétblokkos üzemmód a bánya bezárásával együtt minimális állami kiadás fejében biztosítaná mintegy 400 munkavállaló további alkalmazását és Oroszlány távhőellátását, sőt, a biomassza-égetés CO2-kvóta-felszabadulással (és így állami bevétellel) is jár.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek