Válságadó: Melyik cég mennyit fizet?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Magyar Telekom Csoport várhatóan 27,5 milliárd forint „válságadót” fizet – jelentette be a cég a BÉT honlapján.
A különadó egyéb költségek között kerül elszámolásra, és csökkenti az adózás előtti eredményt. Ennek következtében a társaság ebben az évben egy milliárd forinttal kevesebb társasági adót fizet – áll a közleményben.
A cég felhívja a figyelmet: annak ellenére, hogy várhatóan egyéb költségként számolják el a különadót, rendkívüli tételként kezelik, így nem érinti a 2010-es célkitűzéseket. „A Társaság a rendkívüli tételek nélkül számolt EBITDA esetében 2010-ben továbbra is 7-9 százalékos csökkenésre számít” – olvasható a rendkívüli tájékoztatásban.
A Vodafone közölte: a különadó hatására veszélybe kerültek különböző beruházások: „A különadó ránk jóval nagyobb terheket ró, mint versenytársainkra. Minden eszközzel arra törekszünk, hogy ügyfeleink és dolgozóink ebből a lehető legkevesebbet érezzék meg. Tárgyalásokat kezdeményezünk a kormányzattal az extra adó miatt veszélybe került, a fogyasztók érdekeit és a magyar gazdaság versenyképességét is szolgáló további fejlesztések sorsát illetően” - mutatott rá Marchhart Pál, a Vodafone Magyarország szabályozási ügyekért felelős vezérigazgató-helyettese.
A Budapesti Elektromos Művek Nyrt. szerdai rendkívüli tájékoztatásában az áll: a különadó miatt a vállalatcsoport adózás utáni eredménye jelentősen csökkeni fog. Az E.ON szerint „húsbavágó” a válságadó: van olyan tevékenység a cégcsoportban, melyben árrése nem éri el a különadó mértékét – mondta Kutas István, az E.ON Hungária Zrt. PR vezetője.
Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója elmondta: nem fog emelkedni a benzin ára a válságadó miatt. A Mol-vezér szerint a különadóból származó terheket nem akarják, de nem is tudják áthárítani ezt a terhet a fogyasztókra, mert nagyon erős a piaci verseny a térségben. Hernádi felhívta a figyelmet arra, hogy a 300 milliárdra rúgó beruházási keret a Molra eső válságadó mértékével – mintegy 20 milliárd forinttal – most kevesebb lesz.
Egyes vállalatok veszteségesek lesznek, vagy még nagyobb veszteséget lesznek kénytelenek elkönyvelni, mint eddig.
A Tesco 12,1 milliárd forint különadót fizethet, mely mínuszba fordítja a legnagyobb ágazati szereplő üzleti eredményét. A kereskedelmi vállalatok jelentős hányada lesz veszteséges a válságadó nyomán, ha minden tényezőt változatlannak tekintünk. A Tesco üzleti eredménye 10,906 milliárd forintot mutatott 2009-ben, adózott eredménye 9,74 milliárd forint. Ennek alapján a Tesco veszteséget kénytelen elkönyvelni. A válság a Spar-t is megrengette: 2008-as 6,829 milliárd forintnyi üzleti eredménye 2009-re 8,75 milliárd forintos veszteségbe fordult. Ez az év segíthette volna a vállaltokat, hogy újra nyereségesek legyenek.
A Spar 6,1 milliárd forintot fizethet különadó gyanánt, az Auchannak 3,4 milliárd forinttal több adót kell fizetnie – áll az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) gyorsfelmérésében. Az Auchan tavaly 3,48 milliárd forintos negatív üzemi eredménnyel zárt, a megelőző évben még 1,6 milliárdos nyereséget mutatott az eredménykimutatás.
Az árbevétel a válság évében nem nőtt jelentősen a kereskedelmi nagyvállalatok tekintetében, míg költségeik emelkedtek. A válságadó alapja az árbevétel, s nem a nyereség: az egyenlőtlen adózási kötelezettség befolyásolhatja a piaci folyamatokat. A Tesco jelezte, a válságadó visszafogja a beruházásokat, a fejlesztéseket.
A kormány minden eszközzel meg kívánja akadályozni, hogy a válságadóval sújtott cégek áthárítsák a pluszterhet a fogyasztókra. Így a cégek lennének kénytelenek lenyelni a terheket.
A most adóval sújtott vállalatok helyzete árnyaltabb, mint a bankoké: a pénzintézetek már 2009-ben nagy többségben nyereséggel zártak, míg a kereskedelmi ágazat szereplőiről ez nem mondható el.
KT: 700 milliárdos lyukat ütnek adótörvények 2013-14-ben
A különadók mindenképpen csökkentik a lakossági fogyasztást, és emelik az árakat, illetve késleltetik a beruházásokat – írja friss elemzésében a Költségvetési Tanács. Feltételezéseik szerint a következő két évben évente 60 milliárd „hárítódik” a fogyasztókra és 40 milliárd forint összegű beruházást ütemeznek át a vállalatok.
