A kormány a nyugdíjrendszer megváltoztatásán dolgozik: 14 hónapra felfüggesztette a nyugdíjkasszákhoz áramló befizetéseket, valamint meg fogja adni a lehetőséget, hogy a tagok átlépjenek a tisztán állami pillérbe. A kormány arra számít, hogy a tagok 90 százaléka visszalép az állami nyugdíjrendszerbe.
„A magánpénztári rendszert annak reményében alakítottuk ki, hogy a nyugdíjakra kevesebbet kelljen fordítani a későbbiekben” – mondta Oblath Gábor, a Költségvetési Tanács tagja a Világgazdaság Online-nak. Kiemelte: az explicit államadósságot növelte a reform, de az implicit nyugdíjkiadásokat csökkentette az intézkedés.
Most az ellenkező folyamat zajlik le: a költségvetési hiány csökken rövidtávon, így az egyenleg javul, hosszú távon azonban rontja a rendszer fenntarthatóságát – emelte ki a közgazdász.
A költség vállalása nem hiábavaló, ugyanis hosszabb távon tehermentesíti az állami rendszert – mondta Oblath. „Az, hogy milyen irányba változik a rendszer, politikai preferencia kérdése” – tette hozzá.
Megjegyezte, az államnak ebből adódónak költségei keletkeztek, melyek két tényezőből adódtak. Az egyik költség a társadalombiztosításból kiesett pénzek pótlása, vagyis a reform hatására hiány keletkezett a rendszerben. A központi költségvetés megtéríti a kiesett járulékbevételeket. A másik a folyamatos „flow” kiadások. A többletadósság miatt kamatot kell fizetni.
A magánkasszák vagyona a PSZÁF adatai szerint 2010 júniusában meghaladta a 2800 milliárd forintot, melyből 1383 milliárd forintot államkötvényben tartottak a pénztárak. A nyugdíjkasszák valószínűleg a hosszú állampapírok vásárlói – mondta Oblath. Ennek alapján, a Világgazdaság Online számítása alapján a magyar kormánynak folyamatosan növekvő kamatterhekkel kell szembenéznie ebből adódóan, mely ebben az évben majdnem elérte a 100 milliárd forintot.
Ha a rendszer változatlan formában maradna fenn, és minden más tényező változatlan (például nem csökken a kötvények átlaghozama), akkor Magyarországnak folyamatosan emelkedő kamatkiadásokkal kell szembenéznie. A nyugdíjpénztárak kifizetései pedig még váratnak magukra: 2020-nál előbb nem lesz jelentős a kifizetések mértéke.
Problémát jelentett, hogy államadósságból finanszírozta Magyarország a feltőkésítést, így nem keletkezik megtakarítás. Tehermentesítés akkor lett volna, ha a költségvetésben akkora kiigazítás megy végbe, mint a rendszer kialakításának folyó terhe – érvelt Oblath Gábor. Hozzátette: ebben az esetben a társadalom egésze is megtakarított volna.
Kun János közgazdász, az MTA-KTI blogján megírta: számításai szerint a nyugdíjrendszer átalakításából 3400 milliárd forint államadósság keletkezett, míg a pénztárak vagyona 2600 milliárd forintot tett ki az előző év végén. Kun János arra a következtetése jut, hogy Magyarország megítélése a reform miatt rosszabb nemzetközi pénzügyi körökben.
A 9 nyugdíjreformer ország augusztusban az Európai Unióhoz fordult azzal a kéréssel, hogy ne jelenjen meg hiányként a reformból adódó kiesés. Oblath Gábor elmondta: "az EU merev ilyen ügyekben. Az EU kilátásba helyezte, hogy a reformtól való visszalépő országokat bünteti: vagyis éppen annyival szigorúbb fiskális kondíciókat ír elő, melyet az adott ország a reformfolyamat megfordításával nyer." Oblath elmondta: ez egy elgondolás, de nincs döntés a kérdésben.
A költségvetési törvényjavaslatban szerepel, 530 milliárd forintot költene el az állam a magánkasszáknál felhalmozott vagyonból. Ennek kapcsán Oblath Gábor úgy vélekedett: „a pénz nem tart örökké”. A bevételi oldal ezen korrekciója rontani fogja az egyenleget – jegyezte meg.
Elmondta, abban az esetben, ha megszűnnek a magánpénztárak, akkor csökken az állampapírok kereslete, de a piac mindkét oldala zsugorodik, mert nem kell annyi kötvényt kibocsátani – mondta a közgazdász. Azonban kiemelte: a nettó hatás nem tudható jelenleg.
