Megoszlanak a vélemények a cancúni klímacsúcs mérlegéről. Új korszak kezdődik a klímaváltozás elleni nemzetközi együttműködésben – mondta Patricia Espinosa, a házigazda Mexikó külügyminisztere. Más értékelések szerint azonban egyelőre csak szerény lépésekben tudott megegyezni a világ 194 országa az éghajlatváltozás elleni küzdelem továbbvitelét illetően. Figyelmet érdemel a nemzetközi környezetvédelmi szervezetek álláspontja is: szerintük az elfogadott megállapodás alapja lehet egy a globális felmelegedést megállító új, jogilag kötelező egyezménynek.
Az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményében részes felek 16. konferenciája két héten át tartott, s a konkrét döntései közé tartozik, hogy nemzetközi segélyalapot hoznak létre a szegény országok klímavédelmi erőfeszítéseinek támogatására. Ebbe évi 100 milliárd dollárt gyűjtenének össze, arról viszont már nem szól a fáma, hogy ez miként történne. A résztvevők támogatásukról biztosították a trópusi erdők megvédését, és ösztönözni kívánják a tiszta energiatechnológiák elterjesztését is.
Az elemzők többsége szerint a legfőbb siker Cancúnban, hogy egyrészt sikerült megakadályozni a klímaváltozási tárgyalások öszszeomlását, másrészt támogatást kapott az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságok irányába való haladás, harmadrészt pedig elkezdett helyreállni a bizalom a gazdag és a szegény országok között. Az üvegházhatást előidéző károsanyag-kibocsátás csökkentésével kapcsolatos nagy döntéseket ugyanakkor prolongálták 2011-re vagy még későbbre.
Fontos fejlemény, hogy a maratoni tárgyalások eredményeként létrejött megállapodás célul tűzi ki: a globális felmelegedés mértéke maximum 2 Celsius-fok legyen az ipari forradalom előtti szinthez képest. A kiotói jegyzőkönyvet ratifikáló országoknak ennek érdekében 25 és 40 százalék közötti károsanyagkibocsátás-csökkentést írnak elő 2020-ig az 1990-es bázisévhez képest. Nagy negatívum, hogy nem sikerült érdemi haladást elérni a kiotói jegyzőkönyv kiterjesztése ügyében, holott annak első időszaka 2012-ben lejár, és nem terjed ki a világ két legnagyobb károsanyag-kibocsátójára, Kínára és az Egyesült Államokra. Nem jött létre konszenzus arról sem, hogy vajon a gazdag országoknak többet kell-e csökkenteniük még azelőtt, hogy a fejlődő országok elkezdenék visszafogni a károsanyag-emissziójukat.
Van jövője a klímaváltozásból fakadó problémák multilaterális megoldásának az ENSZ keretében – összegezte lapunknak a klímacsúcs munkájának értelmét Olajos Péter zöldgazdaság-fejlesztésért és klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár. Elmondta, hogy a több mint százoldalas megállapodáscsomag két alkotóelemből áll. Az egyik a 2012 utáni globális keretrendszer előkészítésének gyűjteménye. A másik a kiotói jegyzőkönyv folytatásának feltételeit fogja össze. A remények szerint a következő klímacsúcson, amely 2011 végén a dél-afrikai Durbanben lesz, a mostani ENSZ-határozati csomagból akár globális, jogilag kötelező erejű megállapodás is lehet.
A 2011 első felében EU-elnök Magyarországra komoly feladatok hárulnak az új klímamegállapodások egyes elemeinek kialakításában – hívta fel a figyelmet Olajos Péter. Az EU képviselőjeként egyrészt jelentős szerepünk lesz a cancúni megállapodás finanszírozási részének kidolgozásában. A résztvevők által létrehozott alap kezelői rendszerével kapcsolatban nagyon hamar több döntést kell hozni. Az már kiderült, hogy a 30 milliárd dolláros gyorssegélyhez Magyarországnak 2010-ben 1, 2011-ben 2 és 2012-ben 3 millió euróval kell hozzájárulnia. Arra is fel kell készülni, hogy az alapból bilaterális együttműködésben megvalósuló tisztaenergia-, környezetvédelmi és zöldgazdasági beruházásokat finanszíroznak, ezek kiváló lehetőséget teremtenek majd a magyar cégek térnyerésének, például a Balkánon vagy máshol.
A cancúni megállapodás alapján ugyancsak fontos feladata lesz Magyarországnak az adaptációs bizottság felállítása. Az ENSZ közlése szerint ennek részleteit legkésőbb 2011. február 21-ére ki kell dolgozni. Az adaptációs feladatoknál azért is érdemes észnél lenni, mert a klímaváltozás költségei nálunk is egyre nagyobbak: évi 200-300 milliárd forint megy el kármentésre, védekezésre Magyarországon. Reuters, VG
Miben egyeztek meg?
A globális felmelegedés mértéke maximum 2 Celsius-fok lehet az ipari forradalom előtti szinthez képestA kiotói jegyzőkönyvet ratifikáló országoknak 2020-ig 25 és 40% közötti csökkentést írnak elő az 1990-es bázisévhez képest
Nevesítették a kiotói jegyzőkönyv második vállalási periódusát
Létrehoznak egy olyan keretegyezményt, amelyhez a Cancúnban részt vevő mind a 194 állam csatlakozik
2013 és 2015 között az eddig érvényes kibocsátási célokat felülvizsgálják
Létrehozzák a Nemzetközi Zöldalapot a fejlődő államok klímavédelmi erőfeszítésének támogatására
A tavalyi koppenhágai csúcson felajánlott 30 milliárd dollárt azonnali segélyként a fejlődő országok rendelkezésére bocsátják
A kiotói jegyzőkönyvet ratifikáló országoknak 2020-ig 25 és 40% közötti csökkentést írnak elő az 1990-es bázisévhez képest
Nevesítették a kiotói jegyzőkönyv második vállalási periódusát
Létrehoznak egy olyan keretegyezményt, amelyhez a Cancúnban részt vevő mind a 194 állam csatlakozik
2013 és 2015 között az eddig érvényes kibocsátási célokat felülvizsgálják
Létrehozzák a Nemzetközi Zöldalapot a fejlődő államok klímavédelmi erőfeszítésének támogatására
A tavalyi koppenhágai csúcson felajánlott 30 milliárd dollárt azonnali segélyként a fejlődő országok rendelkezésére bocsátják-->
