A forint a legnagyobb veszteséget könyvelte el a svájci frankkal szemben 1995 óta éves alapon – írja a Bloomberg hírügynökség. A forint 18 százalékot gyengült a svájci fizetőeszközzel szemben, mely a legnagyobb éves veszteség 15 esztendő alatt. A forint ezzel a legrosszabbul teljesítő feltörekvő deviza lett, a Bloomberg által figyelt több mint 20 fizetőeszköz közül.
A forint frankkal szembeni árfolyamát nem csak a hazai deviza teljesítménye, hanem az euró/frank kurzus is befolyásolja. A svájci frank az év végén történelmi csúcson járt a dollárral és az euróval szemben: az alpesi deviza erősödését támogatta, hogy Svájc gazdasága erős, fundamentumai stabilak, míg az eurózóna adósságválsággal küzd. A befejtetők pedig a frankot menedékdevizának tekintik: a félelem felerősödése esetén a kockázatkerülés hatására erősödik a frank.
A svájci frank először tavaly június elején lépte át a lélektani 200 forintos árfolyamot, június 4-én 207,48-as szintig erősödött az alpesi deviza. Némi megnyugvás után a hónap végére a frank újabb csúcsra száguldott, és 217,925 forinton zárt 29-én. Ekkor csupán egy hetet töltött az alpesi deviza ilyen erős szinteken, 210-es kurzus felett.
A második csúcs augusztus végén alakult ki, ekkor 220 forint felett jegyezték a frankot. Szeptember 7-én már 224,48 forintot kértek az alpesi devizáért, 10-én újra 220 alatt jegyezték a frankot. Ekkor kevesebb, mint 6 napot töltött ilyen magas szinten a frank a forinttal szemben. Ebben az időszakban alakult ki az eddigi napi történelmi csúcs: 226-os jegyzés felett, melyet azóta sem döntött meg a frank. A záróárfolyam akkor 224,48-as szinten alakult.
November elején a 200-as szint alá is benézett a forint a frankkal szemben – október közepe óta november végéig folyamatosan erősödött a hazai deviza a frankkal szemben –, de ez a „kedvező szint” nem tartott sokáig: nemsokára az éven belüli harmadik hegycsúcs rajzolódott ki. December végére a frank elérte a 224,728-as árfolyamot a Bloomberg adatai alapján, mely a forintnak mindenkori történelmi záró-mélypontot jelent.
A gyenge szintekhez hozzájárult a forint euróval szembeni gyengülése, de nagyobbrészt az eurózóna adósságválsága gyakorolt hatást az árfolyamra. A forint frankkal szembeni nyári mélypontjaihoz a forint gyengülése járult hozzá nagyrészt – akkor bizonytalanság uralkodott, hogy Magyarország betartja-e 2011-ben a 3 százalékos deficitcélt, illetve hogyan boldogul az IMF-védőhálója nélkül –, míg most az eurózóna adósságválsága a meghatározó.
Nyáron az euróért 290 forintot is kellett adni, most kedvezőbb szinten áll a hazai deviza, de az euró gyengül, és a frank erősödik a nemzetközi piacon.
Ezekre a folyamatokra Magyarország nem tud hatást gyakorolni, így a devizahitelesek ki vannak téve a nemzetközi folyamatoknak. A problémát pedig súlyosbítja, hogy – ugyan nem dőlt meg a forint mindenkori napon belüli mélypontja a frankkal szemben – a svájci frankot majdnem két hete 220 forint felett jegyzik, és nem látszik trendforduló. Ez pedig azt jelentheti, ha nem történik változás, a devizahiteleseknek tartósan rekordösszegű törlesztőrészletre kell számítani.
Könnyebbséget a kormány február végére ígért reformcsomagja hozhat: ha a piac elégedett a kiadási oldal visszavágásával és a bejelentett strukturális intézkedésekkel, akkor a forint erősödhet az euróval szemben. Ellenkező esetben további gyengülés is elképzelhető. Ha az eurózóna országai nem találnak megoldást a szuverén adósságválságra, és az euró nem stabilizálódik a nemzetközi piacon, akkor a forint „duplán” gyengülhet a frankkal szemben.
