BUX 44,148.98
+0.04%
BUMIX 3,792.28
+0.86%
CETOP20 1,883.91
+0.83%
OTP 9,520
+1.60%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+0.29%
-0.49%
ZWACK 17,300
+0.29%
0.00%
ANY 1,580
+1.28%
RABA 1,100
-0.45%
-0.47%
-1.09%
0.00%
-1.87%
OPUS 153.8
+1.18%
+0.51%
+2.36%
0.00%
-2.00%
OTT1 149.2
0.00%
+0.91%
MOL 2,954
+0.20%
DELTA 38.55
-2.65%
ALTEO 2,850
+1.42%
0.00%
+3.18%
0.00%
0.00%
-1.57%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
-0.51%
-1.26%
+0.98%
0.00%
+2.78%
+5.83%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,190
-0.17%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Világgazdaság

Az ipart sújtja a „hamburgeradó”

A fogyasztás visszaesését, az élelmiszeripar versenyképességének csökkenését látják iparági szereplők a hamburgeradó tervében. Az adó, amelytől százmilliárd forintos bevételt remél kiötlője, amúgy csak csomagolt élelmiszerre vonatkozna, vagyis hamburgerre éppen nem.

Csomagolási egységenként 10 forint „hamburgeradót” javasol a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület azokra az élelmiszerekre, amelyeknek túlzottan nagy a zsír-, só- vagy cukortartalma. Bár a kormány még csak elvi elképzelést fogalmazott meg, előfordulhat, hogy a kivetett adó éppen a hamburgerre nem vonatkozik majd, ellentétben például a füstölt tokaszalonnával vagy a konyhasóval, amelyek zsírban, illetve sóban gazdagok.

Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke szerint ők már tavaly nyáron kidolgoztak egy koncepciót, és örülnek, hogy ez most Orbán Viktor évértékelő beszédében is visszaköszönt. Csiba Gábor úgy látja: a hazai népesség megbetegedési és halálozási mutatói mellett a nemzetgazdaság érdeke is sürgeti a szemléletváltozást. Azok pedig, akik tudatosan kockáztatják az egészség elvesztését, anyagilag is feleljenek is érte. „Táplálkozástudományi tanulmányok igazolják a túlzottan zsíros, cukros és sós ételek s a szénsavas üdítők egészségkárosító hatását” – indokolta javaslatait lapunk kérdésére az elnök. Szerintük ezekre a termékekre csomagolási egységenként 10 forint egészségügyi hozzájárulást kellene bevezetni. Hogy mi számít túlzottan magas só- vagy cukortartalomnak, azt az elképzeléseik szerint az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet határozná meg, és csak csomagolt, gyári termékekre vonatkozna. Vagyis nem a gyorséttermek ellehetetlenítése a cél.

A javaslat külön kitér a szeszes italokra és a dohánytermékekre. Mivel vizsgálatok igazolják a dohányzás és az igen magas költséggel gyógyítható tüdőrák vagy az alkohol és májzsugor kialakulásának kapcsolatát, a stratégiai szövetség azt javasolja, az alkoholos és dohánytermékekre vessenek ki a jövedéki adó 10 százalékának megfelelő egészségügyi hozzájárulást, amivel az Egészségbiztosítási Alap bevételeit növelhetnék.

Az egészségügyi szakemberek azt remélik, hogy az adóztatás visszatarthatja a fogyasztást, ami ugyan bevételkiesést jelent a kereskedelemben, ám csökkentheti az állami költségvetés legnagyobb alrendszerének, az Egészségbiztosítási Alapnak a gyógyszer-, az orvosi ellátási és a táppénzkiadásait. Nem mellesleg javíthatják a lakosság egészségi állapotát, ami a foglalkoztatás szempontjából fontos.

Az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) megdöbbent az egészségtelen élelmiszerekre kivetendő adó ötletén – mondta el lapunknak a szervezet ügyvezető igazgatója. Folláth Györgyné hangsúlyozta: a részletek ismerete nélkül nehéz ugyan véleményt alkotni – egyelőre nem világos az sem, hogy a rendelet célja az adóbevételek növelése vagy a közegészségügy javítása lenne –, de az biztos, hogy az egészséges életmódra rábírni a társadalmat ennél jóval komplexebb kérdés – tette hozzá a szakember.

Az ÉFOSZ ügyvezető igazgatója ennél is nagyobb problémának tartja azonban azt, hogy az elgondolás ellentmondani látszik a kormány eddigi nyilatkozatainak. „A kabinet eddig azt kommunikálta, hogy növelni szeretné a fogyasztást, a termelést támogatja, és a munkahelyeket szeretné megtartani. Egy ilyen jellegű adó éppen ezekkel a célokkal megy szembe, hiszen árnövekedést eredményezne, amely visszafogná a fogyasztást, és veszélybe kerülnének munkahelyek is – véli. A hazai élelmiszeripar versenyképessége várhatóan romlana, és különösen az ágazatban tevékenykedő kis- és középvállalkozások járnának rosszul. Még az sem világos, hogy a tervezett adó az élelmiszeripart vagy a kereskedelmet sújtaná – folytatta Folláth Györgyné.

A terv egyik célpontja, a Coca-Cola visszafogottan reagált. „A konkrétumok ismerete nélkül nem kívánjuk kommentálni az elgondolást” – mondta el lapunknak Pogány Éda, a Coca-Cola HBC Magyarország vállalati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója, aki annyit azért világossá tett: vállalatuk az ÉFOSZ tagjaként a szövetség álláspontjával ért egyet. A kormányzati felvetést egyelőre iparági szinten szeretnék kezelni – tette hozzá Pogány.

„A Nestlé és az élelmiszer-ipari cégek is komoly erőfeszítéseket tesznek az egészséges életmód oktatására, s támogatják azt. Ez a korlátozás negatív hatással lenne, ugyanis nincs egészségtelen élelmiszer – akkor nem lehetne a piacon –, csak egészségtelen táplálkozás van” – emelte ki Csontos Csaba, a Nestlé Hungária Kft. vállalati kapcsolatokért felelős igazgatója.

„Az egészségügyi hozzájárulás kivetésében sok igazság van, hiszen nemcsak siralmas látvány például az ötvenes éveiket taposó férfiak leépülése a túlzott alkoholizálás miatt, de jelentős kárt is okoznak a társadalomnak – véli Légli Ottó borász. Sokba kerül a betegségük kezelése, a leszázalékolás. A borász nem biztos azonban, hogy a tervezett „hamburgeradó” adó visszaveti az alkoholizmust, hiszen az italozók megtalálják az olcsó, sok esetben külföldről behozott és leárazott borokat.

„Természetesen támogatjuk az egészséget védő kezdeményezéseket, ám a részletek számos kérdést vetnek fel” – nyilatkozta lapunknak Morvay György, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület elnöke. Kifejezetten egészségtelen élelmiszer nincs, a mértéktelen fogyasztás persze más kérdés. Ha például felvetődik a tartósítószer kérdése, rögtön egészségtelennek minősülne a tejtermékek jelentős része. Más megítélés alá esik egy-egy étel egy egészséges felnőtt, egy cukorbeteg, egy gyerek vagy egy vegetáriánus esetében – érzekeltette a helyzet ellentmondásosságát Morvay.

A franciák a gyorséttermeket büntetik

Nemzetközi példák ilyen jellegű adóra nincsenek, ám vannak hasonló, egészségpolitikai vagy kulturális indíttatású kezdeményezések. Franciaországban, Belgiumban különadó sújtja a gyorsétteremláncokat, hogy ezzel a hagyományos francia konyhának és kisvendéglőknek kedvezzenek.

A legtöbb ország, ahol hasonló kezdeményezés született, inkább átfogó kampánnyal, szemléletformálással igyekszik változtatni a helyzeten, amely később komolyan hatott az élelmiszeriparra. Finnországban átfogó, hosszú távú kampányt kezdtek a hetvenes években a szív- és érrendszeri betegségek visszaszorítására. A társadalom különböző szereplőivel egyeztetett prevenciós program során a finneket sikerrel vették rá például az alacsonyabb zsírtartalmú tej fogyasztására, amelynek megnövekedett keresletét később az élelmiszer-ipari termelés is követte.





A legtöbb ország, ahol hasonló kezdeményezés született, inkább átfogó kampánnyal, szemléletformálással igyekszik változtatni a helyzeten, amely később komolyan hatott az élelmiszeriparra. Finnországban átfogó, hosszú távú kampányt kezdtek a hetvenes években a szív- és érrendszeri betegségek visszaszorítására. A társadalom különböző szereplőivel egyeztetett prevenciós program során a finneket sikerrel vették rá például az alacsonyabb zsírtartalmú tej fogyasztására, amelynek megnövekedett keresletét később az élelmiszer-ipari termelés is követte. Vadász Iván: nehéz lesz definiálni az adó hatályát Elvi akadálya nincs egy ilyen adó bevezetésének, hiszen közösségi jogba nem ütközik, ám meg kellene határozni, hogy milyen termékkört érint – mondta el a Világgazdaságnak Vadász Iván. A Magyar Adótanácsadók Egyesületének alelnöke hozzátette: az erről szóló jogszabályban úgy kellene körülhatárolni, milyen élelmiszereket sújt ez az adó, hogy lehetőleg ne alakuljon ki sok jogvita. Ez nem lesz egyszerű feladat. Amikor az előző kormány idején az egyes élelmiszerek áfájának szabályozása napirenden volt, eltérő áfakulcs lett volna érvényes például a pék- és a cukrászsüteményekre. Az azonban, hogy egy adott termék minek minősül, rendkívüli bizonytalanságot okozott. Tartok tőle, hogy hasonló gondok lennének egy esetleges „hamburgeradó” bevezetése esetén is – jelentette ki Vadász Iván. Ha a jogszabály túl precízen definiál egy-egy terméket, akkor egy jelentéktelen összetevő kivételével máris mentesülhet az adózás alól az adott élelmiszer.

Az is probléma a hamburgeradóval, hogy tovább növeli a GDP-arányos adóterhelést. Ez 2009-ben még 40,5 százalék volt, újabb számítások szerint azóta 41 százalék közelébe emelkedett, míg Szlovákiában és Romániában ugyanez az arány 27-28 százalék körüli. A hazai emelkedés oka, hogy a személyi jövedelemadók keveseket érintő, látványos csökkentése mellett több válságadót, extra adót kivetett a kormány. Van már elég adó, nem újabbakat kellene kivetni, hanem inkább az állam GDP-arányos költekezését kellene 40 százalék körüli arányra leszorítani, amely az Európai Unió államaiban átlagos mértéknek számít – véli az adótanácsadó.

Az ilyen jellegű adó csak egyfázisú lehet, hiszen az áfához hasonló második forgalmi típusú adó kivetése ellentmondana az EU vonatkozó irányelvének. Ezért nem lehet egyszerre a termelőre és a kereskedőre is kivetni. Ha csak a termelőre vetik ki, akkor azzal a hazai ipart sújtják, amely ráadásul az importtal könnyedén kijátszható. Ha viszont a kereskedelemben jelentkezne mindez, az vagy halmozódó adó lenne, vagy annyira hasonlítana az áfára, hogy az szembemenne az uniós joggal – tette hozzá Vadász Iván. Nem bélyegezhetünk meg egyes élelmiszereket Egészségtelen élelmiszer nincs, ilyet nem tudunk kiragadni, mindig az adott személy étrendjét kell vizsgálni – nyilatkozta a Világgazdaság megkeresésére Antal Emese. A Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke hozzátette: ha valamilyen élelmiszert mértéktelenül fogyasztunk, az kiszoríthat más tápanyagokat az étrendünkből, ezért a változatosságra kell törekednünk.

A dietetikus elmondta: a közegészségügyet érintő valódi változáshoz hosszú távú megelőző programok kellenek, hiszen egy igazán hatékony prevenciós kampány nem négy évre szól, hanem minimum 10-15 év alatt ér el célokat. Nem bélyegezhetünk meg egyes ételeket, nem bűnbakokat kell keresni, szemléletformálás kell, hiszen az étkezés örömforrás, szociális esemény is az életünkben. A lényeg az lenne, hogy a felnőtt lakosságban tudatosítsuk: felelősek vagyunk a táplálkozásunkért és a saját egészségünkért – tette hozzá Antal Emese. -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek