A román parlament tavaly októberben – a kormánytagok szerint tévedésből – megszavazta a tej, a kenyér, a cukor és az olaj esetében az általános-forgalmiadó 24-ről 5 százalékra történő leszállítását. A szavazás után a pénzügyminiszter Gheorghe Ialomitianu is azt nyilatkozta, hogy a román büdzsé nem bírná ki az ezzel járó bevételkiesést. A kormány „szerencséjére” Traian Basescu államfő nem írta alá a törvényt, hanem újratárgyalásra visszaküldte a parlamentnek.
Az alapélelmiszereket érintő áfa csökkentése most került ismét napirendre.
Az EVZ, román lap felhívja a figyelmet arra, hogy az áfa-csökkentés következtében a fogyasztói árak nem változnának, s a különbséget a vállalatok nyelnék le, akiknek így nőne a haszonkulcsa. A kormány már hozott hasonló intézkedéseket, amelyeket a mostanival megegyező célok vezettek, ám nem vezetett eredményre: 2010 januárjában eltörölték a parfümökre kivetett vámot, ám a termékek ára változatlanul maradt a boltok polcain.
A lépés ugyanakkor mintegy egymilliárd euróval csökkentené az állami bevételeket. Tavaly 39 milliárd lei forgalmi-adóbevétel folyt be a költségvetésbe, amelyből 9 milliárdot az élelmiszer és italvásárlásokból származó adta. Ha az olyan alapvető élelmiszerek áfáját 5 százalékra csökkentenék, mint a tej, a kenyér, a tojás, az olaj és a cukor, a költségvetés évente 5 milliárd lei – több mint egymilliárd euró – bevételtől esne el – írja az EVZ.
A lap megkérdezte az ING helyi elemzőjét is, aki szerint nem világos, hogy a kereskedők miért mondanának le a magasabb haszonkulcsról a vásárlók javára. Mint mondja, elképzelhető, hogy egyes élelmiszerek ára csökken, de korántsem olyan mértékben, mint ahogy azt az áfa-csökkentés indokolná.
Az unióban bevett gyakorlat
A legtöbb uniós tagországban alacsonyabb áfakulccsal adóznak az alapvető élelmiszerek. Például a német agráriumban előállított termékeket 7 százalékos áfa terheli, az általános 19 helyett. Olaszországban, hasonlóan az általános 20 helyett 4 százalék az alapvető termékek áfája. Nagy Britannia és Írország még ennél is tovább ment, az ételeket és italokat egyátalán nem terheli adó.Ilie Serbanescu közgazdász azonban biztos abban, hogy az árak se így, se úgy nem fognak csökkeni. Szerinte Romániában eddig soha nem volt példa arra, hogy egy kiskereskedelmi vállalat csökkentette volna a fogyasztói árakat. Mindemellett a több kulcs bonyolítja az egyébként is gyengén ellenőrzött adórendszert.
Holott éppen az árak csökkenésével érvelnek azok, akik az 5 százalékos kedvezményes kulcs mellett állnak. Dragos Frumosu, az élelmiszeripari szakszervezetek egyesületének elnöke szerint, ha a parlament megszavazza törvényt, az egyértelműen látszani fog az árakban is. Úgy véli, ez a jelenleginél több forgalmat generál, s így több jut az államnak is. Frumosu nem csak az alapvető élelmiszerek tekintetében véli elfogadhatónak az 5 százalékos áfát: „a legtöbb európai országban az élelmiszeripari termékek 5-9 százalékos kulccsal adóznak” – tette hozzá.
A román parlament tavaly júliusban fogadta el az áfa 19-ről 24 százalékra történő emelését, miután az alkotmánybíróság megsemmisítette a nyugdíjak 15 százalékos csökkentéséről szóló törvényt.
A tényen azonban, hogy az élelmiszer árak globálisan emelkedő tendenciát mutatnak, mit sem változtat a kedvezményes áfakulcs. A román statisztikai hivatal, az INS szerint 2011 februárjában az élelmiszerárak 8,83, a nem-élelmiszerjellegű cikke ára 7,27, a szolgáltatásoké pedig 5,96 százalékkal emelkedetek. Az Európai Unióban Romániában mérték a legmagasabb inflációs rátát.
Mint ahogy arról korábban már beszámoltunk, Magyarországon több ágazat is lobbizik azért, hogy a 18 vagy 5 százalékos kedvezményes áfakulcs körébe kerülhessen, azonban fajsúlyos kérdésekben ez keveseknek sikerül. Csütörtök óta a korábbi 25 helyett csupán 5 százalékos áfa terheli az előadóművész személyes közreműködésével nyújtott hangszeres élőzenei szolgáltatások többségét, amelyet néhány hete fogadott el az Országgyűlés.
Vita folyik még a kedvezményes kulccsal érintett kör bővítéséről. Az élelmiszerek mellett a „jelöltek között” vannak az üzemanyagok, a lakásépítés és -felújítás, valamint a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás. Utóbbi egyébként már ma is csupán 18 százalékkal adózik, ám az ágazat szívesen belobbizná magát az 5 százalékos körbe. E tervek kapcsán sokszor hivatkozási alap, hogy az árcsökkenés hatására felpörögne a fogyasztás, vagyis alig lenne érzékelhető adóbevétel-csökkenés, a korábbi tapasztalatok azonban ezt nem igazolják. Szakemberek lapunknak egyébként is leszögezték: igencsak káros lenne, ha az egyszeri ársokkokat (üzemanyag- vagy élelmiszer-drágulás) a kormány áfakulcs-módosítással kezelné. Erre ugyanis nemcsak költségvetési mozgástér nincs, hanem e logikából az adódna, hogy árcsökkenés esetén meg emelni kellene az áfa mértékét – erre nemigen akad példa.
