Rossz évkezdet az építőiparban
Nem hozott trendfordulót az új év az építőiparban: amilyen kiábrándító volt a szektor decemberi teljesítménye, ugyanolyan szomorú adatokkal indult az idei január. A termelés volumene 4,2 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, az előző havitól pedig – a szezonálisan kiigazított index szerint – 0,1 százalékkal maradt el. A két építményfőcsoport termelésének alakulása között gyakorlatilag nincs sok különbség, az egyébként is alacsony tavaly januári szintről tovább csúsztak lefelé: az épületek építésének volumene 4,2, az egyéb építményeken végzett munkáké 4,5 százalékkal csökkent. A jövőt illetően sem lehetünk derűlátók, ugyanis továbbra sem állt meg a szerződéskötések sokkoló lejtmenete. Januárban csaknem felére zuhant az újonnan kötött szerződések volumene az előző évihez képest. Viszonylag mérsékelt a visszaesés az épületek esetében, itt még a tíz százalékot sem éri el a csökkenés, ám az egyéb építmények építésére csaknem 70 százalékkal kevesebb új szerződés született. A fejbe vágó adatra magyarázatul szolgálhat, hogy a tavaly januári bázis igen magas volt az út- és autóút-építésre kötött nagy értékű szerződések miatt. Az építőipari vállalkozások szerződésállományának volumene január végén összességében több mint ötödével mérséklődött az egy évvel korábbihoz mérten.
Még elkeserítőbb a kép, ha az építőipar mélyrepülését megelőző időszak adataihoz viszonyítjuk a mostani eredményeket. 2005-höz képest ugyanis több mint harmadával estek a teljesítmények mind az épületek, mind pedig az egyéb építmények esetében. 2006 volt az egyetlen év, amikor az építőipari termelés volumenindexe meghaladta a 2005-ös szintet.
A cégadatok sem tanúskodnak arról, hogy kedvezőbb irányt vett volna az ágazat. Februárban háromszáz vállalat ellen indult felszámolási eljárás, ez a tavaly februárihoz képest 14, az ez év januárihoz viszonyítva pedig 11,1 százalékos emelkedés – állapította meg az Opten céginformációs társaság. Végelszámolási eljárást 410 esetben indítottak a hónap során, ez történelmi rekord. Mindezekkel párhuzamosan az idei második hónapban 479 új társaság bejegyzését kezdeményezték. Biztosra mondható, hogy a többség nem új szereplő a piacon, hanem a bedőlt cégét maga mögött hagyó „vállalkozó”.
Szakmai vélemények szerint a kiutat az jelentheti, ha beindulnak az Új Széchenyi-terv pályázataihoz kapcsolódó építkezések, illetve azok a beruházások, amelyeket a válság időszaka alatt a gyártó cégek elhalasztottak. Ugyancsak jótékonyan hatna az ágazatra, ha megélénkülnének a közmegrendelések. VG
Kínlódó anyagipar
Kínlódik az építőiparral szoros szimbiózisban élő építőanyag-ipar is. Mint Széman György, a Magyar Építőanyagipari Szövetség elnöke lapunknak elmondta, az immár hosszú évek óta tartó folyamatos lejtmenet megviselte a cégeket. Különösen kritikus a helyzet a tégla-, cserép- és betonipari vállalkozásoknál, kiépített kapacitásaik alig felét kötik le a mai megrendelések. A szakember nem lát okot az optimizmusra a közeljövő kilátásait illetően sem. Szerinte túlságosan szűk a fizetőképes kereslet, s egyelőre nyomuk sincs az építkezéseknek lendületet adó kedvező finanszírozási konstrukcióknak.
Szerinte túlságosan szűk a fizetőképes kereslet, s egyelőre nyomuk sincs az építkezéseknek lendületet adó kedvező finanszírozási konstrukcióknak. -->
