A tavaly decemberben elfogadott törvényt ugyanis több mint kétszáz magánszemély, civil szervezet, illetve magánnyugdíjpénztár és ellenzéki párt támadta meg.
Az Alkotmánybíróság hónapok óta még abban sem foglalt állást nyilvánosan, hogy egyáltalán foglalkozhat-e a magán-nyugdíjpénztárak államosítását támadó indítványokkal. Tavaly ősszel a Fidesz a végkielégítéseket sújtó külön első alkotmánybírósági megsemmisítésére korlátozta az Alkotmánybíróság hatáskörét a költségvetést, az adókat, az illetékeket és a vámokat érintő ügyekben.
Így ezeket a döntéseket a testület most már csak az emberi méltósághoz, a személyes adatok védelméhez, a lelkiismeret- és vallásszabadsághoz, valamint a magyar állampolgársághoz való jog sérelme esetén vizsgálhatja – írja a Népszabadság.
Az Alkotmánybíróság március elején ugyan kétszer tárgyalt arról, hogy egyáltalán vizsgálhatja-e a magán-nyugdíjpénztárak államosítását támadó indítványokat, március közepétől azonban már ez sem szerepel a napirenden. Ahhoz pedig, hogy döntés szülessen magáról a törvényről, először egy határozattervezetnek kellene elkészülnie, amit aztán a testület, ahogy azt szokta, több körben is megvitat.
Csakhogy egyelőre ilyen határozattervezet sincs az Alkotmánybíróság napirendjén. A Népszabadság információi szerint a tervezet előkészítésén jelenleg is dolgoznak, de ez még hetekig, akár hónapokig is eltarthat, szinte elképzelhetetlen, hogy június 12-ig döntsenek róla. Úgy tudják, hogy az AB-hez beérkezett indítványok egy jelentős része a tulajdonhoz való jog sérelme miatt támadja a törvényt, ez azonban nem szerepel az AB hatáskörének szűkítésekor megjelölt négy kritériumban, amelyek alapján a testület eljárhat.
Alkotmányjogászok szerint az emberi méltósághoz való jog lehet az egyedüli, amely alapján a testület mérlegelheti egyáltalán a jogszabály alkotmányosságát, mint ahogy azt tette a különadó ügyében is. Szerintük azonban nagyon csekély a valószínűsége, hogy az AB megsemmisítse az egész törvényt. A kormány ugyanis a magán-nyugdíjpénztárak 2700 milliárd forintos vagyonát betervezte az idei költségvetésbe, a jogszabály megsemmisítése pedig egyet jelentene az állami büdzsé bedöntésével - írja a lap.
