Babák Mihály (Fidesz) országgyűlési képviselő, Szarvas polgármestere
Kevés bürokrácia
„Rövidebb, átláthatóbb, egyértelműbb és talán egyszerűbb lesz az új törvény alkalmazása. Az önkormányzatok nagyon sokszor kerültek olyan gondba a formai hibák kezelése miatt, hogy valaki megtámadta a pályázatot, és a felek olyan sokáig vitatkoztak ezen, hogy már a beruházás vált kétségessé. Most kiküszöbölik azt is, hogy bosszantó formai hibák miatt ne győzhessen olyan pályázat, amely milliókkal olcsóbb, mint a második legjobb ajánlat. Kevésbé lesz bürokratikus a szabályozás, mint korábban. Fontos az is, hogy kisebb, helyi jelentőségű ügyekben egyszerűbb viszonyokat teremt. De nagy terjedelmű törvényről van szó, minden ilyen annyit ér, amennyit a gyakorlatban meg akarnak valósítani belőle.”

Dezső Attila ügyvéd
Paradigmaváltás
„Minden híresztelés ellenére nem az volt eddig a baj, hogy a törvény rossz lett volna. Az értelmezése nyomán kialakult joggyakorlat volt a borzalmas. Például miért kellett kizárni valakit a közbeszerzésből, mert a referenciaigazolásokat nem egy, hanem három kötetbe kötötte be? A bírák eddig azt mondhatták, nincs jogszabályuk arra, hogy engedékenyebbek legyenek. Az új törvényjavaslat viszont nevesíti, hogy az alapelveket kell figyelembe venni a jogalkalmazásnál. Paradigmaváltás történt: nagyon leegyszerűsítve eddig felsoroltak egy sor pontot, mi minősül törvényellenesnek, és küzdöttek a kiskapuk ellen, most pedig annyit mondanak, hogy nem szabad lopni, és bíznak a bíróságok józan ítéletében.”

Gajdos Róbert, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke
Átláthatóság
„Üdvözlendőnek tartom, hogy az új törvény lényegesen rövidebb és átláthatóbb szabályrendszert alakít ki. Bízom abban, hogy a közbeszerzési eljárások résztvevői könnyebben igazodnak majd el az egyes rendelkezések között, minek következtében a jogsértések száma is csökkenhet. A terv számos ponton engedi, hogy a nem szabályozott kérdésekben a jogalkalmazók a törvény céljaival és alapelveivel összhangban maguk döntsenek. A tervezet lényegi tartalmát tekintve a véleményem az, hogy az a jelenleginél sokkal hatékonyabban lesz képes támogatni – az immár a normaszövegben is megjelenő – olyan célokat, mint a mikro-, kis- és középvállalkozások közbeszerzésben való részvételét és a fenntartható fejlődést.”

Tátrai Tünde, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa
Túl sok cél
„Haladunk az európai trendekkel, de milyen áron? Túl sok célt fogalmaz meg a tervezet, amelyek egyenként mind akceptálhatók: ilyen például a körbetartozás csökkentése, az adómorál javítása, a kis- és közepes vállalkozások támogatása vagy a feketemunka elleni küzdelem. De a célrendszer túlburjánzása összevisszasághoz vezet, s így félő, hogy ezek előbb vagy utóbb kioltják egymást. A lényeg persze az, hogy a javaslat megszületett. A mostani törvénynél előremutatóbb ez, nagyon sok csiszolnivalóval. Most pedig várjuk a végrehajtási rendeleteket. Attól óvnám a jövő jogalkotóit, hogy a törvényi szint helyett mindent rendeleti szinten túlszabályozzanak. Érdemesebb lenne visszafogni magunkat.”

Tausz Péter, a Transparency International Magyarország fejlesztési és kommunikációs vezetője
Már nem szabályoz
„Nem védeném a hatályos szabályozást, sokszor szorgalmaztuk, hogy tegyék rugalmasabbá. Az új törvény azonban több szempontból annyira rugalmas lesz, hogy már nem is szabályoz. A legnagyobb probléma az, hogy a közbeszerzések kétharmadát nem szabályozzák, minden ajánlattevő kialakíthatja majd a saját egyedi eljárásrendjét. Nem jók azok a rendelkezések sem, amelyek úgy szolgálnának indokolható gazdaságpolitikai célt, hogy ezzel eközben a versenyt torzítják. A kkv-k támogatása ilyen. Ezenkívül látszanak olyan elemek is, ahol a kormány nem jogszabályban dönt, hanem gyakorlatilag előírhatja, kiket kell kizárni. A javaslat leginkább pozitív pontja az, hogy szigorítják a közzétételi kötelezettségeket.”