Soha nem látott sokkok a láthatáron
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA ritka eseményeknek is vannak azonban közös pontjai, amelyekből kiindulhat a közgazdaságtan – áll a nemzetközi szervezet jövőbeli globális sokkok lehetséges hatásait vizsgáló tanulmányában. Annak a fajta előrejelzési metódusnak, miszerint a holnap is hasonló lesz a mához, csak kicsit jobb vagy rosszabb, a 2008-ban kitört globális válság nyomán nyilvánvalóvá váltak a hiányosságai.
Az OECD célul tűzte ki egy korai figyelmeztető rendszer megalkotását, amely segít tompítani a sokkok társadalmi következményeit. Ez azonban csak egy komplex rendszer segítségével képzelhető el, ezért a tanulmány külön kutatási programot javasol indítani a témában.
Ezen belül nagy szerepet szánnak a társadalmi hangulat mérésének. Itt azonban nem akarnak megállni a szakértők a hagyományos felméréseknél, hanem minden elérhető információt elemezni kívánnak, még azt is, milyen lesz a következő szezon öltözködési divatja, vagy például milyen az egyes sportágak nézettsége. A jövőbeni válságok előrejelzésére pedig új alapszabályokat javasolnak a nemzetközi szervezet közgazdászai.
Az extrém események előrejelzésének alapszabályai
1. A „bizonytalansági kúp” definiálása – a bizonytalanság mindig egy pontból, például egy döntésből indul, majd egyre kiterjedtebb az idő előrehaladtával, ahogy egyre több tényezőre befolyással lesz. Ennek feltérképezése segít különválasztani a nagyon valószínűtlen eseményeket a teljesen lehetetlenektől.2. Az „S mintázat” megtalálása – a folyamatok a valóságban ritkán haladnak egyenes vonal mentén. Az ingadozás során vannak erősödő és gyengülő periódusok, ezek azonosítása elengedhetetlen a modellek megalkotásakor.
3. A kilógó események azonosítása – a korábbi trendekbe nem illeszkedő események vagy adatok lehetnek a véletlen művei is. Sokszor azonban ezek az extrém események első előjelei, amelyeket megvizsgálva értékes információhoz juthatunk.
4. Ne legyen erős feltételezésünk semmivel kapcsolatban – a legnagyobb hiba, amit elemző elkövethet, hogy egy információra túlzott mértékben építi hipotézisét, mert az jól beleillik az előzetes elképzeléseibe. Ezért azt javasolják az OECD szakértői a kutatóknak, mindig keressenek olyan információt, amely az eredeti feltevéseknek ellentmond.
5. A messzi múltig kell visszanyúlni – a trendek könnyen változnak, a megfelelő hoszszúságú idősorok ezt jobban kiszűrik, mint a rövidek.
Forrás: OECD
6. Nem mindig érdemes előre jelezni – a bizonytalanság elérhet egy olyan pontot, amikor már nem érdemes tovább prognózist kiadni, annyira alacsony az esély arra, hogy hasznos információt tartalmazzon.
2. Az „S mintázat” megtalálása – a folyamatok a valóságban ritkán haladnak egyenes vonal mentén. Az ingadozás során vannak erősödő és gyengülő periódusok, ezek azonosítása elengedhetetlen a modellek megalkotásakor.
3. A kilógó események azonosítása – a korábbi trendekbe nem illeszkedő események vagy adatok lehetnek a véletlen művei is. Sokszor azonban ezek az extrém események első előjelei, amelyeket megvizsgálva értékes információhoz juthatunk.
4. Ne legyen erős feltételezésünk semmivel kapcsolatban – a legnagyobb hiba, amit elemző elkövethet, hogy egy információra túlzott mértékben építi hipotézisét, mert az jól beleillik az előzetes elképzeléseibe. Ezért azt javasolják az OECD szakértői a kutatóknak, mindig keressenek olyan információt, amely az eredeti feltevéseknek ellentmond.
5. A messzi múltig kell visszanyúlni – a trendek könnyen változnak, a megfelelő hoszszúságú idősorok ezt jobban kiszűrik, mint a rövidek.
Forrás: OECD
6. Nem mindig érdemes előre jelezni – a bizonytalanság elérhet egy olyan pontot, amikor már nem érdemes tovább prognózist kiadni, annyira alacsony az esély arra, hogy hasznos információt tartalmazzon. Az extrém események következményei: Görögország, Írország, Portugália Az összeomlás szélére jutott eurózóna-tagországok a saját bőrükön tapasztalhatták meg a gazdasági válság társadalmi következményeit. A legrosszabbul Görögország lakói jártak, ott megint 28 milliárd eurós megszorítás szükséges ahhoz, hogy a nemzetközi szervezetek fenntartsák az országnak nyújtott mentőcsomagot. Zömmel adóemelésekre hagyatkozik a kormány a feltételek teljesítésére, ez azonban a gazdaság további szűkülését, így az adósságráta növekedését eredményezheti, mint a magyar példa is mutatta. A görögök szinte valamennyi ismert adónem terén szigorítanak: a szolidaritási adótól az szja-sávok csökkentéséig, a minimálbér megadóztatásától az ingatlanadóig. Emellett 50 milliárd eurónyi privatizációt is felvállaltak a nemzetközi segítség kedvéért. Nem meglepő, hogy itt a legkeményebb a társadalom ellenállása, mindennaposak az utcai demonstrációk és sztrájkok.
Írországban nagyobb hangsúlyt fektet a kormány a strukturális átalakításokra. Ilyen volt a minimálbér mérséklése, de ott is elkerülhetetlen volt az áfaemelés, hogy teljesíthető legyen az összesen 15 milliárd eurós nadrágszíj-meghúzás, amelyből már az idén hatmilliárd euró teljesítését vállalta a kormányzat.
A nyugdíjak befagyasztása 2013-ig, illetve az öregkori ellátás megadóztatása jelzi, hogy korábban elképzelhetetlennek tartott intézkedések váltak szükségessé Portugáliában is. A szociális ellátás szinte minden elemét visszavágták, illetve különadókat is bevezetett a kormány, hogy a 2013-ig a GDP 10 százalékára rúgó kiadáslefaragást teljesítse. -->
