Nem egészen három hónapja működnek még csak a pénzügyi békéltető testületek (PBT), a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) máris kiosztott három több millió forintos bírságot azoknak a pénzügyi intézményeknek, amelyek megsértették az eljárásokra vonatkozó szabályokat. A CIB Banknak kétszer is a zsebébe kellett nyúlnia, egyszer ötmillió, egyszer pedig hárommillió forint értékig, a harmadik, szintén hárommillió forintos bírságot pedig a K&H Autófinanszírozó Zrt. kapta. A súlyos büntetéseket a cégek azzal érdemelték ki, hogy vagy nem válaszolták meg a PBT számos adatot és dokumentumot is bekérő levelét a jogszabályban megadott 8 napon belül, vagy nem jelentek meg a békéltető tárgyaláson.
A megbírságolt cégek közül a CIB már meg is támadta a felügyelet határozatát a bíróságon, mivel nem ért egyet a benne foglaltakkal. A társaság az egyik határozatban azt is kifejti, a 8 napos határidőt túl rövidnek tartja ahhoz, hogy érdemben nyilatkozzék a fogyasztói igény jogosságáról, a panasz elbírálásának sikertelenségéről, egyezséget sem ajánl az ügyfélnek, és az eljárás során hozott határozatnak sem veti alá magát. Való igaz, a 8 napos határidő elég szűk például ahhoz képest, hogy a pénzügyi intézményeknek egy-egy ügyfélpanaszt normál esetben 30 napon belül kell kivizsgálniuk, a határidőben meg nem válaszolt reklamációk esetén pedig a most kivetett bírságok töredékét, 100-200 ezer forint körüli összegeket ró csak ki a PSZÁF.
A július 1-je óta működő PBT feladata, hogy a pénzügyi szolgáltató szervezetek és a fogyasztók közötti szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatos jogvitákat peren kívül rendezze. Az eljárás során háromféle döntést hozhatnak: egyezséget a felek között, vagy ha a bank aláveti magát az eljárásnak, úgynevezett kötelezést rendelhetnek el, alávetés hiányában pedig ajánlást adhatnak ki a jogvita rendezésére.
A határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelező döntés hatóságilag végrehajtható. A Magyar Bankszövetség egyébként legutóbbi negyedéves jelentése szerint – Szász Károly PSZÁF-elnök kérését figyelembe véve – azt ajánlotta tagjainak, hogy egyedi ügyekben 3 millió forintos ügylet-, illetve egymillió forintos kárérték alatt tegyenek alávetési nyilatkozatot a PBT döntéseivel kapcsolatban. Lapzártánkig ilyen nyilatkozatot összesen 60 intézmény tett.
A testülethez működése első szűk negyedéve alatt 530-550 megkeresés érkezett, és a már lezárult ügyek 57 százalékában a PBT a fogyasztónak adott igazat, a többiben a szolgáltató számára kedvező döntés született. A kifizetett kompenzáció összege 10 millió forint volt eddig, és voltak hét számjegyű kártérítések is. Az ügyfelekhez eljutott kártérítések összege tehát egyelőre kisebb, mint amekkora büntetést a cégek azért kaptak, mert nem tartották be pontosan a PBT eljárás szabályait.
Ezeket a bírságokat egyébként akkor is megkaphatják a szolgáltatók, ha az ügyféllel folyó vitában történetesen végül nekik ad igazat a PBT. A CIB is így járt, a két ügy közül, amelyeknél az eljárási szabályok megsértése miatt bírságot kapott, az egyik végül az ő igazával zárult le, a másik pedig még folyamatban van. A K&H Autófinanszírozó esetében viszont az ügyfél pártjára állt a testület.
Világgazdaság - Herman Bernadett-->
