BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Lecsap a PSZÁF a késlekedőkre - banki bírságok eddig

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Negyedéve állt fel a Pénzügyi Békéltető Testület. A szigorú határidőket be nem tartó cégeket már 11 millió forintra bírságolták, az ügyfelek pedig 10 millió forint kártérítést kaptak vissza. Az ügyek több mint 40 százalékában a cégeknek ad igazat a testület.

Nem egészen három hónapja működnek még csak a pénzügyi békéltető testületek (PBT), a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) máris kiosztott három több millió forintos bírságot azoknak a pénzügyi intézményeknek, amelyek megsértették az eljárásokra vonatkozó szabályokat. A CIB Banknak kétszer is a zsebébe kellett nyúlnia, egyszer ötmillió, egyszer pedig hárommillió forint értékig, a harmadik, szintén hárommillió forintos bírságot pedig a K&H Autófinanszírozó Zrt. kapta. A súlyos büntetéseket a cégek azzal érdemelték ki, hogy vagy nem válaszolták meg a PBT számos adatot és dokumentumot is bekérő levelét a jogszabályban megadott 8 napon belül, vagy nem jelentek meg a békéltető tárgyaláson.

A megbírságolt cégek közül a CIB már meg is támadta a felügyelet határozatát a bíróságon, mivel nem ért egyet a benne foglaltakkal. A társaság az egyik határozatban azt is kifejti, a 8 napos határidőt túl rövidnek tartja ahhoz, hogy érdemben nyilatkozzék a fogyasztói igény jogosságáról, a panasz elbírálásának sikertelenségéről, egyezséget sem ajánl az ügyfélnek, és az eljárás során hozott határozatnak sem veti alá magát. Való igaz, a 8 napos határidő elég szűk például ahhoz képest, hogy a pénzügyi intézményeknek egy-egy ügyfélpanaszt normál esetben 30 napon belül kell kivizsgálniuk, a határidőben meg nem válaszolt reklamációk esetén pedig a most kivetett bírságok töredékét, 100-200 ezer forint körüli összegeket ró csak ki a PSZÁF.

A július 1-je óta működő PBT feladata, hogy a pénzügyi szolgáltató szervezetek és a fogyasztók közötti szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatos jogvitákat peren kívül rendezze. Az eljárás során háromféle döntést hozhatnak: egyezséget a felek között, vagy ha a bank aláveti magát az eljárásnak, úgynevezett kötelezést rendelhetnek el, alávetés hiányában pedig ajánlást adhatnak ki a jogvita rendezésére.

A határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelező döntés hatóságilag végrehajtható. A Magyar Bankszövetség egyébként legutóbbi negyedéves jelentése szerint – Szász Károly PSZÁF-elnök kérését figyelembe véve – azt ajánlotta tagjainak, hogy egyedi ügyekben 3 millió forintos ügylet-, illetve egymillió forintos kárérték alatt tegyenek alávetési nyilatkozatot a PBT döntéseivel kapcsolatban. Lapzártánkig ilyen nyilatkozatot összesen 60 intézmény tett.

A testülethez működése első szűk negyedéve alatt 530-550 megkeresés érkezett, és a már lezárult ügyek 57 százalékában a PBT a fogyasztónak adott igazat, a többiben a szolgáltató számára kedvező döntés született. A kifizetett kompenzáció összege 10 millió forint volt eddig, és voltak hét számjegyű kártérítések is. Az ügyfelekhez eljutott kártérítések összege tehát egyelőre kisebb, mint amekkora büntetést a cégek azért kaptak, mert nem tartották be pontosan a PBT eljárás szabályait.

Ezeket a bírságokat egyébként akkor is megkaphatják a szolgáltatók, ha az ügyféllel folyó vitában történetesen végül nekik ad igazat a PBT. A CIB is így járt, a két ügy közül, amelyeknél az eljárási szabályok megsértése miatt bírságot kapott, az egyik végül az ő igazával zárult le, a másik pedig még folyamatban van. A K&H Autófinanszírozó esetében viszont az ügyfél pártjára állt a testület.

Világgazdaság - Herman Bernadett-->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.