Nem tárgyal a Bankszövetség a végtörlesztés kiterjesztéséről

A Magyar Bankszövetség teljes és végleges megoldást keres a devizahitelekkel kapcsolatos problémákra – ezt Kovács Levente, a szervezet fÕtitkára mondta tegnapi sajtótájékoztatóján. A fÕtitkár hangsúlyozta, hogy a lehetséges megoldási javaslatokból a kormánynak ajánlott irányelvek nem jelentik valamennyi devizahitel forintalapúra váltását.

Patai Mihály, a bankszövetség elnöke múlt csütörtökön tett ígéretet arra, hogy a szervezet hat bankvezetÕbÕl álló munkabizottsága két héten belül elÕáll egy átfogó megoldási javaslattal a devizahitelek kezelésére. A munkacsoport hétfÕn tartotta alakuló ülését, a következÕt pedig ma tartják. A testület öt megoldási javaslatcsomag elemzésével keresi
a megfelelÕ eszközöket a lakossági devizahitelekkel kapcsolatos problémák megoldására – mondta Kovács Levente.

A fÕtitkár elmondta, hogy a bankok a kedvezményes végtörlesztésrÕl és például a végtörlesztÕk körének bÕvítésérÕl a módosítások során nem tárgyalnak a kormánnyal, mert alapvetÕen elutasítják ezt a megoldást. Ezért a munkacsoport csak a lakossági jelzáloghitelek forintra váltásának lehetséges módszereit vizsgálja. Ugyanakkor más témákról a fÕtitkár szerint folyamatos az egyeztetés a kormányzattal. Ilyen például a THM-plafonról szóló törvény vagy a Nemzeti EszközkezelÕrÕl szóló törvényjavaslat.

A fÕtitkár megemlítette, hogy a kedvezményes végtörlesztéssel azok az ügyfelek éltek elÕször, akik saját pénzbÕl oldották meg adósságuk visszafizetését. A még megmaradt lehetséges végtörlesztÕk vagyontárgyaik eladásából vagy hitelbÕl finanszíroznák devizahitelük elÕtörlesztését. A fÕtitkár szerint a kedvezményes végtörlesztés utáni érdeklÕdés jelentÕs, és a bankadónál is nagyobb veszteséget fog okozni a hitelintézeteknek.

Kovács Levente hangsúlyozta, hogy az ország gazdasági növekedése nem valósulhat meg anélkül, hogy a bankok a vállalatokat finanszírozzák. Statisztikai adatokra hivatkozva megemlítette, hogy a vállalati hitelezés kétszázalékos növekedése egyszázalékos gazdasági bÕvülést eredményez. A bankok hitelezési képességét azonban gyakorlatilag megszüntették az utóbbi évek kormányzati lépései.

A bankszövetség fÕtitkára szerint folyamatos és nagyon súlyos terhelés érte a bankszektort az utóbbi években. A bankadó 135 milliárd forintot, a Rogán–Kósa nyolcpontos csomag 20 milliárdot vont el a hitelintézetektÕl, ehhez adódnak még az árfolyamgát, a kedvezményes végtörlesztés és az eszközkezelÕ miatti veszteségek. Mindezt felülmúlják a végtörlesztésbÕl származó veszteségek. Ezek a terhek elveszik az új hitelektÕl a forrásokat, miközben továbbra is azt várják el a bankoktól, hogy hozzájáruljanak a gazdasági növekedéshez, a cégek finanszírozását biztosítsák, és oldják meg az otthonteremtést – mondta Kovács Levente. Szerinte csak akkor lesz gazdasági növekedés és új munkahelyek, ha a bankok képesek lesznek hitelezni.

A bankszövetség végtörlesztéssel kapcsolatos, korábban megfogalmazott aggályai köszönnek vissza az Európai Központi Bank keddi állásfoglalásában is. A fÕtitkár emlékeztetett: a sok tévhit
miatt már a központi bank föderációi is állásfoglalásban jelezték: Európában nem bank-, hanem szuverén adósságválság van, tehát nem bankokat kell megmenteni, hanem azoknak kell megsegíteni a kormányzatokat.