BUX 43,034.16
-1.44%
BUMIX 3,795.71
-0.34%
CETOP20 1,861.71
-1.18%
OTP 8,976
-4.08%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+5.53%
-0.57%
0.00%
ZWACK 17,500
0.00%
-3.80%
ANY 1,560
-0.32%
RABA 1,130
+0.89%
+0.48%
-0.62%
0.00%
-0.47%
+0.66%
+2.15%
-0.89%
0.00%
-0.49%
OTT1 149.2
0.00%
-1.80%
MOL 2,886
0.00%
DELTA 38.85
+0.39%
ALTEO 2,950
0.00%
0.00%
-1.87%
0.00%
+1.79%
-0.39%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.52%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
0.00%
-3.80%
+2.54%
+0.25%
+9.56%
+0.76%
-1.82%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,190
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Világgazdaság

Navracsics megnyugtatta az EU-biztost

Magyarország új alkotmányának néhány jogi vonatkozásával kapcsolatban levelet intézett Navracsics Tibor miniszterelnök-helyetteshez Viviane Reding, a Európai Unió igazságügyi biztosa. A hétfőn kelt levélre péntekig vár írásbeli választ Budapesttől a biztos.

Időközben kétoldalú találkozó keretében szóban egyeztetettek a felek, mivel a néppárti igazságügyi miniszterek brüsszeli vacsorája után külön megbeszélést folytatott Viviane Redinggel. 

Reding asszony korábbi, hétfői levele csütörökre kiszivárgott a sajtóhoz. A levélben arra emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság áttekintette a magyar alaptörvényt, figyelemmel arra, hogy az mennyiben áll összhangban az uniós joggal és az uniós szerződések betűjével és szellemével. Ennek során értésre adta: a magyar alaptörvény és az EU-jog összhangjának értékelése csak akkor történhet meg átfogóan, ha tekintetbe veszik a rajta alapuló törvényhozási, közigazgatási és bírói gyakorlatot.

E tekintetben - folytatódik Reding asszony levele - a legutóbbi reform bizonyos vonatkozásai "súlyos aggályokat" vetnek fel az uniós jog szempontjából. Ilyen a bírák nyugdíjkorhatára - amelyet a jelek szerint drasztikusan csökkentenének 70-ről 62 évre, hogy nem sokkal később ismét fölemeljék -, valamint az adatvédelmi biztos függetlensége.

A fenti kérdések kapcsán az Európai Bizottsághoz számos panasz érkezett uniós tagállamok legfelsőbb bíróságainak tagjaitól, az Európai Parlament képviselőitől és nem kormányzati szervezetektől. 

A levél kérést is megfogalmazott a magyar félhez: "Arra kérem Önt, hogy fejtse ki észrevételeit a csatolt dokumentumban felsorolt kérdésekben annak érdekében, hogy a bizottság részletesen véleményezhesse a különböző intézkedések összeegyeztethetőségét az uniós joggal.

Tekintettel arra, hogy az új jogszabályok hatása 2012. január 1-jétől lesz érezhető, arra kérném Önt, hogy 2011. december 16-ig juttassa el hozzám a válaszát. Egyben arra is megkérném Önt, hogy a jogbiztonság érdekében gondoskodjék arról: egyetlen intézkedést se hajtsanak végre mindaddig, amíg nem sikerül eloszlatni az azokat a kételyeket, amelyek az uniós joggal való összeegyeztethetőséget érintik."

A magyar miniszterelnök-helyettes Brüsszelben magyar újságíróknak a megbeszélés után beszámolt arról, hogy Reding többek közt a magyar adatvédelmi szabályozás felől érdeklődött. Főként arra volt kíváncsi, hogy az adatvédelmi hatóságról szóló törvényben mennyire biztosított a függetlenség intézményi és szabályozási szempontból. Navracsics válaszában kifejtette: az adatvédelmi hatóság jogi szabályozásának módszere nem ismeretlen más vonatkozásban sem Magyarországon. "Ilyen például a Gazdasági Versenyhivatal, amelynek a politikai függetlenségét senki nem kérdőjelezi meg. Analógiát használva ebből adódik, hogy az adatvédelmi hatóság is politikailag független a szándékaink szerint, hiszen a köztársasági elnök nevezi ki vezetőjét, és semmilyen formában nincs alárendelve a napi politikának, sőt, státusát tekintve attól el is különített" - ismertette álláspontját az újságírókkal. Mint mondta, úgy látta, hogy a válaszok nagyrészt megnyugtatták Redinget, de hozzátette: a magyar fél levélben részletesebb magyarázatot és tájékoztatást is ad majd. 

Az igazságügyi EU-biztos a bírák nyugdíjkorhatárának magyarországi szabályozására is rákérdezett, Navracsics szerint abban a szövegösszefüggésben, hogy az diszkriminatív jellegű-e. A magyar miniszterelnök-helyettes úgy érzi, meg tudta nyugtatni, hogy nem, hiszen világossá tette azt, hogy az általános nyugdíjkorhatárhoz kötés megfelel a magyar általános trendnek, egy általános jellegű szabály érvényesítéséről van szó. Az MTI-nek név nélkül nyilatkozó uniós diplomata szerint azt kívánják világosan látni Brüsszelben, hogy a bírák esetében miért 62 év a nyugdíjkorhatár. Navracsics a magyar újságíróknak nyilatkozva felhívta a figyelmet arra a körülményre, hogy a bírák - valamint a közjegyzők és a végrehajtók - közhatalmi feladatot látnak el, és e szerepkör ellátását kötik meghatározott életkorhoz, de ettől még a volt bíró tovább dolgozhat, adott esetben például jogi tanácsadóként.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek