Időközben kétoldalú találkozó keretében szóban egyeztetettek a felek, mivel a néppárti igazságügyi miniszterek brüsszeli vacsorája után külön megbeszélést folytatott Viviane Redinggel.
Reding asszony korábbi, hétfői levele csütörökre kiszivárgott a sajtóhoz. A levélben arra emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság áttekintette a magyar alaptörvényt, figyelemmel arra, hogy az mennyiben áll összhangban az uniós joggal és az uniós szerződések betűjével és szellemével. Ennek során értésre adta: a magyar alaptörvény és az EU-jog összhangjának értékelése csak akkor történhet meg átfogóan, ha tekintetbe veszik a rajta alapuló törvényhozási, közigazgatási és bírói gyakorlatot.
E tekintetben - folytatódik Reding asszony levele - a legutóbbi reform bizonyos vonatkozásai "súlyos aggályokat" vetnek fel az uniós jog szempontjából. Ilyen a bírák nyugdíjkorhatára - amelyet a jelek szerint drasztikusan csökkentenének 70-ről 62 évre, hogy nem sokkal később ismét fölemeljék -, valamint az adatvédelmi biztos függetlensége.
A fenti kérdések kapcsán az Európai Bizottsághoz számos panasz érkezett uniós tagállamok legfelsőbb bíróságainak tagjaitól, az Európai Parlament képviselőitől és nem kormányzati szervezetektől.
A levél kérést is megfogalmazott a magyar félhez: "Arra kérem Önt, hogy fejtse ki észrevételeit a csatolt dokumentumban felsorolt kérdésekben annak érdekében, hogy a bizottság részletesen véleményezhesse a különböző intézkedések összeegyeztethetőségét az uniós joggal.
Tekintettel arra, hogy az új jogszabályok hatása 2012. január 1-jétől lesz érezhető, arra kérném Önt, hogy 2011. december 16-ig juttassa el hozzám a válaszát. Egyben arra is megkérném Önt, hogy a jogbiztonság érdekében gondoskodjék arról: egyetlen intézkedést se hajtsanak végre mindaddig, amíg nem sikerül eloszlatni az azokat a kételyeket, amelyek az uniós joggal való összeegyeztethetőséget érintik."
A magyar miniszterelnök-helyettes Brüsszelben magyar újságíróknak a megbeszélés után beszámolt arról, hogy Reding többek közt a magyar adatvédelmi szabályozás felől érdeklődött. Főként arra volt kíváncsi, hogy az adatvédelmi hatóságról szóló törvényben mennyire biztosított a függetlenség intézményi és szabályozási szempontból. Navracsics válaszában kifejtette: az adatvédelmi hatóság jogi szabályozásának módszere nem ismeretlen más vonatkozásban sem Magyarországon. "Ilyen például a Gazdasági Versenyhivatal, amelynek a politikai függetlenségét senki nem kérdőjelezi meg. Analógiát használva ebből adódik, hogy az adatvédelmi hatóság is politikailag független a szándékaink szerint, hiszen a köztársasági elnök nevezi ki vezetőjét, és semmilyen formában nincs alárendelve a napi politikának, sőt, státusát tekintve attól el is különített" - ismertette álláspontját az újságírókkal. Mint mondta, úgy látta, hogy a válaszok nagyrészt megnyugtatták Redinget, de hozzátette: a magyar fél levélben részletesebb magyarázatot és tájékoztatást is ad majd.
Az igazságügyi EU-biztos a bírák nyugdíjkorhatárának magyarországi szabályozására is rákérdezett, Navracsics szerint abban a szövegösszefüggésben, hogy az diszkriminatív jellegű-e. A magyar miniszterelnök-helyettes úgy érzi, meg tudta nyugtatni, hogy nem, hiszen világossá tette azt, hogy az általános nyugdíjkorhatárhoz kötés megfelel a magyar általános trendnek, egy általános jellegű szabály érvényesítéséről van szó. Az MTI-nek név nélkül nyilatkozó uniós diplomata szerint azt kívánják világosan látni Brüsszelben, hogy a bírák esetében miért 62 év a Navracsics a magyar újságíróknak nyilatkozva felhívta a figyelmet arra a körülményre, hogy a bírák - valamint a közjegyzők és a végrehajtók - közhatalmi feladatot látnak el, és e szerepkör ellátását kötik meghatározott életkorhoz, de ettől még a volt bíró tovább dolgozhat, adott esetben például jogi tanácsadóként.
