Nehezen, de működik a Lex Esztergom

Miközben Esztergom önkormányzatának vagyonára – egyesek szerint tévedésből, mások véleménye szerint politikai háttérszándékkal – 140 milliós inkasszót indított az államkincstár, töben állítják: csak a dolgozók kitartása miatt folyhat értékelhető munka azokban a várostól államosított intézményekben. A végzetesen megosztott városban a világítással, a tömegközlekedéssel vagy épp az étkeztetéssel ellentétben az államnak átadott intézményeknél nem merül fel a leállás veszélye. Ám a helyzet közel sem annyira egyszerű, mint amilyennek első ránézésre tűnik.

„Nálunk lassan az a hír, ha valami működik” – mondta az egyik, az államnak nemrég átadott esztergomi intézmény egy dolgozója. Pedig a várost többé nem terhelő intézmények többségében épp ez történik. Ebbe a körbe azok az iskolák, múzeumok, szociális intézmények tartoznak – összesen 11 – amelyet eddig egyedülálló módon, külön erről a városról szóló törvénnyel vett magához az állam tavaly decemberben. A tizenkettedik, ebbe a körbe tartozó intézmény a Vaszary Kolos Kórház, ám ezt a helyiek szerint is érdemes külön kezelni. Egyrészt mert a kórházak egyébként is átkerültek volna állami kézbe, másrészt pedig mert a tavalyi, gyakran a helyiek számára is nehezen követhető, az intézményvezető elleni aláírásgyűjtéssel záruló botrány miatt valószínűleg egyébként is szóba kerültek volna ott a személyi kérdések. Minden intézményben új pályázatot kellett kiírni az intézményvezetői pozícióra, ezek többségénél a beadási határidő néhány napja zárult, az elbírálás pedig folyamatban van.

A működtetés költségeivel jelentős terhet vettek le az önkormányzat válláról. Esztergomban azt állítják: nem a fenntartás volt feltűnően drága, hanem a városnak nem volt már szinte semmi pénze rá, így az állam különösebb kockázat nélkül vállalhatja a működtetést. Ezek után mindenkit meglepetésként ért, hogy az államkincstár 140 millió forintot inkasszált az önkormányzattól, elvileg a már nem is a városhoz tartozó intézmények fenntartására.

Tétényi Éva polgármester azt állítja: ez annak az 1,1 milliárd forintnak az időarányos része, amelyet a központi költségvetésbe akkor kellett volna befizetnie a városnak, ha az övék maradt volna minden intézmény. A kincstár hibáját nem vitatták eddig kormányoldalról sem, de ők feltették azt a kérdést is: hogyhogy csak most derült mindez ki, amikor már a januári összeget is levonták? Annyiban tévednek ezen a ponton, hogy az átadás-átvételt szabályozó kormányrendelet valóban lehetővé tette azt, hogy néhány elmaradt költségre januárban az állam igényt tartson, ám a februári inkasszóra valóban nem érkezett eddig magyarázat. Mégis, a meglepő inkasszó legalább rövid ideig politikai egységet teremtett Esztergomban: a polgármester támogatói és a fideszesek együtt kérték a kincstárt, hogy függessze fel ezt a lépését.