Az uniós források felhasználásával összefüggő szabálytalanságok többsége a közbeszerzési eljárásokkal függ össze. A támogatást elnyerőnek ugyanis általában közbeszerzést kell lefolytatnia az áru, szolgáltatás vagy építési projekt beszerzésére.
A január 1-je óta hatályban lévő új közbeszerzési törvénynek egyelőre nincs kialakult joggyakorlata, az eljárások bonyolítóinak még nem nyújt megfelelő segítséget. A jogszabály szerint a szabálysértési eljárást a kijelölt hazai szervezetek – így például a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) kezdeményezhetik –, a jogsértést pedig általában a Közbeszerzési Döntőbizottság állapítja meg.
Jogsértés esetén a büntetés a támogatás – részleges, vagy teljes – elvonása, a mérték megállapításához pedig az Európai Bizottság által kiadott COCOF útmutatót kell követni: ennek alapján határozzák meg, hogy a strukturális alapok és a Kohéziós Alap által társfinanszírozott közbeszerzési szerződések odaítélése során észlelt szabálytalanságok esetén mekkora pénzügyi korrekciókat kell alkalmazni. A pénzügyi korrekció jelenti a támogatás megvonásának mértékét, ami tehát akár 100 százalékos is lehet. Ilyen súlyos büntetés szankcionálhatja például a nyilvánosságra vonatkozó szabályok megsértését, például azt, ha nem került sor nyilvános ajánlatkérésre.
A teljes támogatás megvonása a kedvezményezettet – amely az esetek többségében egy önkormányzat – súlyos problémák elé állíthatja, hiszen ekkor a hiányzó forrást önerőből kell előteremtenie. Ezért is fontos a jogorvoslat lehetősége, amelyet azonban a 4/2011. számú kormányrendelet „rövidre zár”. Amennyiben az NFÜ vagy a Közreműködő Szervezet döntését vitatja a kedvezményezett, akkor jogorvoslati kérelmét a fejlesztéspolitikáért felelős miniszternél terjesztheti elő, a miniszter – jó esetben 45 napon belül megszülető – döntésével szemben viszont további jogorvoslatnak már nincs helye.
Az idei első félévben Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz 74 darab közbeszerzéssel kapcsolatos jogorvoslati kérelem érkezett – tájékoztatta a Világgazdaságot az NFM. A szabálytalanságot megállapító döntést 38 esetben helybenhagyta és 5 esetben megsemmisítette a miniszter, 31 esetben pedig új szabálytalansági eljárást rendelt el. A statisztika tavaly óta valamelyest változott: 2011 egészében összesen 32 közbeszerzési szabálytalanság megállapítása ellen kértek miniszteri jogorvoslatot, akkor 12 helybenhagyó, 7 megsemmisítő és 13 új eljárást elrendelő döntés született.
A jogorvoslat benyújtására 2011. március 1. óta van lehetőség, amivel – hangsúlyozza az NFM a lapunk kérdéseire adott válaszában – új garanciális elem épült be a támogatási rendszerbe. Korábban a „végső szót” az NFÜ vagy a közreműködő szervezetek mondták ki. A szabálytalansági döntés elleni jogorvoslat szabályozásával a kormányrendelet célja nem kizárólag közbeszerzési tárgyú, hanem valamennyi szabálytalansági döntés elleni egységes jogorvoslati rendszer biztosítása – adott további magyarázatot az NFM.
Rendkívül aggályosnak tartom, hogy a kormányrendelet egyértelműen kizárja a bírósági jogorvoslat lehetőségét a támogatás elvonására vonatkozó miniszteri döntéssel szemben – mondta lapunknak Dagonya András közbeszerzésekkel foglalkozó ügyvéd, európai uniós szakjogász. A miniszter sok esetben jelentős pénzügyi források elvonásáról dönt, nemritkán olyan ügyekben, amelyek megítélése komoly jogi, olykor közösségi jogi ismereteket igényel, szakmai döntésről tehát nemigen beszélhetünk. A bírósági jogorvoslat kizárása ráadásul az Alaptörvénybe – adott esetben nemzetközi jogi normákba is – ütközik, hiszen mindenkinek biztosítani kell a jogot ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti – tette hozzá Dagonya András.
