A sikkasztással vádolt Joao Havelange, a FIFA tiszteletbeli elnöke lemondott posztjáról. A 96 éves brazil sportvezetőről a FIFA 2012 júliusában hozott nyilvánosságra egy dokumentumot, mely szerint Havelange a még a FIFA elnökeként (1974 és 1992 között), Ricardo Teixeira, a brazil szövetség vezetője, aki egyben Havelange veje is, valamint a szervező bizottságban lévő Nicolas Leoz is több millió dolláros jutalékot kapott 1992 és 2000 között az azóta csődbe ment az International Sport and Leisure (ISL) nevű marketingcégtől. A cég azért fizetett, hogy a labdarúgó-világbajnokság közvetítési jogai hozzá kerüljenek.
Sepp Blatter, a FIFA jelenlegi elnöke már tavaly nyáron azt hangsúlyozta, hogy Havelange-nak le kell mondania pozíciójáról. Blatter tudott a pénzátadásokról, de azt állította, hogy ezek akkoriban Svájcban legálisnak számítottak. Blattert Zug kanton bírósága felmentette, a FIFA jelentése szerint pedig nem vétett etikai hibát, mindössze ügyetlen volt.
A tervek szerint május végén a Mauritiuson sorra kerülő FIFA-kongresszuson megfosztották volna tiszteletbeli elnöki posztjától Havelange-t, de ő ezt megelőzte lemondásával. Teixeira egyébként márciusban mondott le a brazil szövetség, illetve a 2014-es világbajnokság szervező bizottságának éléről.
Két éve Havelange a Nemzetközi Olimpiai Bizottságban (NOB) betöltött tagságáról kényszerült lemondani a már említett korrupciós ügye miatt. Havelange 1963-tól volt a NOB tagja. Akkori lépésével el tudta kerülni, hogy a szervezet etikai bizottsága ne marasztalja el őt a vesztegetési ügyben. A bizottság minimum kétéves eltiltással sújtotta volna Havelange-t, de a végleges kizárás sem lett volna elképzelhetetlen. A NOB végül a nem indított vizsgálatot a már lemondott Havelange ellen. Jacques Rogge, a NOB elnöke akkor kiemelte, hogy a brazil sportvezető egészségi állapotára és korára hivatkozva mondott le 48 éve őrzött NOB-tagságáról.
Két másik NOB-tag, a Nemzetközi Atlétikai Szövetséget (IAAF) vezető Lamine Diack és az Afrikai Labdarúgó Szövetség (CAF) elnökeként is dolgozó Issa Hayatou ellen viszont vizsgálatot folytattak. Végül Hayatout megrovásban részesítették, míg Diackot figyelmeztették. A két sportvezető a NOB etikai bizottsága előtt elismerte, hogy 1993-ban, illetve 1995-ben pénzt kapott az ISL-től, ugyanakkor a NOB közleményében úgy fogalmazott, mindez nem tekinthető megvesztegetésnek. A szenegáli Diack a bizottságnak azt mondta, az IAAF alelnökeként három részletben 30 ezer dollárt, illetve egy összegben 30 ezer francia frankot kapott az ISL-től, miután 1993. március 13-án tűz ütött ki a házában. A 2001 óta NOB-tag kameruni Hayatou azt vallotta, hogy a FIFA végrehajtó bizottságának tagjaként, 1995-ben, a CAF fennállásának 40. évfordulója alkalmából 100 ezer francia frankot kapott az ISL-től. A marketingcég 2001-ben, 300 millió dolláros adóssággal ment csődbe.
Havelange-ról egyébként stadiont is elneveztek Brazíliában, ahol majd az atlétikai versenyeket rendezik majd a 2016-ban a riói olimpián. A névadás miatt már többször is tüntettek, mivel botrányosnak tartják, hogy egy korrupt sportvezetőről neveznek el egy olimpiai létesítményt. Havelange-ot egyébként már 1974-ben, amikor a FIFA elnökévé megválasztották azzal vádolták meg, hogy gyanús módszerekkel állította maga mellé az afrikai szövetségeket. Később viszont Blattert vádolták meg hasonlóan, amikor 1998-ban a FIFA elnökválasztáson legyőzte az átláthatóságot és tiszta viszonyokat ígérő Lennart Johanssont. Farra Ado, az Afrikai Labdarúgó-szövetség akkori elnöke azt állította, hogy Blatter 100 ezer dollárt kínált neki a szavazatért.
A 2002-es elnökválasztáson, a FIFA főtitkára, Michel Zen-Ruffinen egy 30 oldalas dokumentumot hozott nyilvánosságra. Ebben azzal vádolta meg Blattert, hogy megszegte a FIFA belső szabályzatát és a svájci törvényeket is. Blatter vádakra azt állította, hogy csupán 30 millió dolláros hiányt okozott a szervezetnek, ellenfelei szerint azonban a FIFA ennek a tízszeresét veszítette el. Hiába indítottak el Blatter ellen vizsgálatot, mégis a FIFA elnöke lett újra, a svájci ügyészség pedig nem talált ellene bizonyítékokat.
A 2011-es, legutóbbi elnökválasztáson Blatter már maga vádolta meg korrupciós vádakkal ellenfelét, korábbi szövetségesét, Mohammed Bin Hammamot. A katari elnökjelölt ellen (akit azzal is vádoltak, hogy tulajdonképpen megvette a vb-t Katarnak) vesztegetés gyanújával etikai eljárás indult, a vád szerint 40 ezer dollárért vettek volna voksokat Hammamnak. Hammam erre visszalépett a jelöléstől. Az etikai bizottság végül őt és a CONCACAF-térséget (Közép- és Észak-Amerika) irányító Jack Warnert (aki egyben a FIFA alelnöke is volt) is felfüggesztették. Warner kikelt a vizsgálat ellen, s Hammam együtt Blattert vádolták meg korrupcióval. Warner szerint Blatter úgy adott egymillió dollárt a CONCACAF-nak, hogy erre nem kért engedélyt a pénzügyi bizottságtól. Blattert felmentették, így kihívó nélkül újra elnök lett, 1998 óta sorozatban negyedszer. A FIFÁ-n belül még további tisztségviselőket tiltottak el, vagy róttak meg, vagy figyelmeztettek korrupció miatt.
