Világgazdaság

Mintegy 10 ezer cég vett részt a hazai szakképzésben

Az összes hazai gazdálkodó szervezet két százaléka vett részt tavaly a szakképzésben. Korábban a 9. évfolyamon 25-30 százalékos, a 10. évfolyamon 15-17 százalékos volt az átlagos bukások aránya.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) adatai szerint 10 ezer 500 gazdálkodó szervezet, az összes gazdálkodó szervezet két százaléka vállalta 2012-ben iskolai rendszerű oktatásban részt vevő tanulók képzését – közölte a nemzetgazdasági miniszter a parlament honlapján. Varga Mihály az MSZP-s Sós Tamás több szakképzést érintő kérdésére válaszolva kifejtette: a kormányzat több intézkedést is tett, hogy növelje a cégek hajlandóságát a gyakorlati képzésben. Így például 20-25 százalékkal megemelték a gyakorlati képzés normatíváját, amely már nem szakmacsoportonként, hanem szakképesítésenként jár. Ezt a normatívát egyébként jövőre az mértékével (3 százalék) tovább tervezik növelni. Hazai és uniós forrásokkal ösztönöznék a tanműhelyek kialakítását egyedi kormánydöntések alapján. Az idén megkötött a munkaügyi központok és a felnőttképzéssel foglalkozó cégek 1664 együttműködési megállapodást kötöttek. jövőre pedig új ajánlattételi felhívások fognak megjelenni.

Az MKIK elnöke nemrég a Felsőoktatási Kerekasztal ülése után közölte azt, hogy számára elfogadhatatlan az új felsőoktatási stratégia. Parragh László a munkaerő-piaci igényeket hiányolta a dokumentumból, valamint többek között a duális, gyakorlati képzés fontosságának kiemelését. Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára egyébként a miskolci Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. gyárában közölte, hogy 50 milliárd forint juthat 2014. és 2020. között uniós forrásból a duális szakképzésre, és mintegy 2000 tanműhely is épülhet. Jelenleg mintegy ötezren vesznek részt ilyen szakképzésben, a cégek egyötöde működtet tanműhelyt.

Varga Sós kérdésére azt is leírta, hogy a szakképzés átalakítását megelőző 10 évben a 9. évfolyamon 25-30 százalékos, a 10. évfolyamon 15-17 százalékos volt az átlagos bukás. A tárcavezető szerint ez is a korábbi rendszer sikertelenségét mutatta. Úgy vélte, hogy a szakiskolai tanulmányösztöndíj-programokkal, a gyakorlatorientálttá vált képzésekkel már csökkent a lemorzsolódók száma, a diákok már kilencedik évfolymatól a szakmát tanulhatják és tanulószerződést is köthetnek. Sós Tamás szerint a tankötelezettség 16 éves korra való leszállítása erősíteni fogja a diákok lemorzsolódását.

A miniszter arra emlékeztetett, hogy az a 15 éves korú tanuló, aki a köznevelésben csak a 6. évfolyamot tudta elvégezni, azoknak bevezették a Híd I. programot, hogy be tudjon kapcsolódni a szakképzésbe. A tankötelezettség megszűntével a szakképzésben Híd II. program révén vehet részt. A Klebelsberg Kunó Intézményközpont (Klik) idén a Híd I. programra 50, míg a Híd II.-re 88 oktatási intézményt jelölt ki.

Varga közölte, hogy az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) átalakítása jelentősen megváltoztatta az állam által elismert szakképesítések rendszerét, ami a szakképesítések számának, struktúrájának, képzési időinek racionalizálására irányult. A korábbi tankönyveket még nem írta felül tett elavulttá az OKJ, amelyeket még lehet használni. A 2013/14-es tanévben tankönyvjegyzékében összesen 877 szakképzési könyv, valamint ezenkívül még mintegy 3000 elemből álló letölthető tananyaga van a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Igazgatóságának honlapján.

A tárcavezető közölte, hogy az állami fenntartású szakképző iskolák integrációját 2014 . május 31-i határidőre meghozott fenntartói döntéssel, a 2014/2015. tanév kezdete előtt kell végrehajtani, melyről még további egyeztetések várhatóak.

iskolai rendszerű oktatásban részt vevő tanulók képzése MKIK Híd II. Híd I. MSZP nemzetgazdasági tárca államtitkára nemzetgazdasági miniszter Sós Tamás Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. Parragh László Országos Képzési Jegyzék Cséfalvay Zoltán Felsőoktatási Kerekasztal szakképzés Varga Mihály OKJ Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság Magyar Kereskedelmi és Iparkamara