Mi a baja Brüsszelnek a rezsicsökkentéssel?

Közlése szerint a brüsszeli testület szakértői a január elsejétől tartó rezsicsökkentés technikai hátterével szemben fogalmaztak meg kérdés formájában kritikát, miszerint a lakosság és a versenyszféra vállalatai nem ugyanannyit fizetnek a rendszerhasználati díjakért. Szavai szerint az EU-nak nem a rezsicsökkentéssel van problémája, mivel ez a magyar kifejezés nem szerepel a levélben.

Fónagy János szerint az oligopol pozícióban lévő multinacionális nagyvállalatok állnak a támadások hátterében, akiknek a megvan a tisztes üzleti eredményük a magyarországi tevékenységükön.
Kitért arra, hogy a rezsicsökkentés alaptörvénybe foglalásán még dolgoznak, a parlament a bizottsági levél hatására előbb, már október közepén tárgyalja az újabb rezsicsökkentésről szóló törvényjavaslatot. Így november elsejétől az éves szinten 20 százalékos csökkentés életbe lép, az intézkedés gazdasági háttere a 2014-es költségvetésben biztosított.

A közműszolgáltatásról szóló törvény előkészítése még tart - folytatta az államtitkár - ez az ágazati törvényeket egységes rendszerbe helyezi és kimondja, hogy Magyarországon a természetes monopóliumot képező szolgáltatások - víz, villany, gáz, távfűtés -, illetve az egyéb fontos közérdeket jelentő szolgáltatások "zömmel" állami vagy önkormányzati tulajdonba kerüljenek és ezeket a tevékenységeket nonprofit módon kell a jövőben végezni.

Ismertetése szerint ez nem azt jelenti, hogy a cégek ezután nem vállalatszerű gazdálkodást folytatnak, hanem azt, hogy a keletkező nyereségüket nem fizetik ki osztalékként, hanem a szolgáltatás működtetésére, fenntartására és fejlesztésére fordítják - mondta.