A Magyar Turizmus Zrt. (MT Zrt.) minden főszezon elején vizsgálja a magyar lakosság május–szeptemberi időszakra vonatkozó utazási terveit, és ezen belül a főutazásokra vonatkozó elképzeléseket.
Ezek alapján idén élénkül a magyar családok nyaralási kedve: a főszezonban, az emberek több mint 39 százaléka tervez utazást, ami növekedés a tavalyi évhez képest. 100 emberből 71 itthon fog nyaralni és minden harmadik a Balatonnál tölti a szabadságát. A legtöbben öt éjszakára keresnek szállást és fejenként legfeljebb 90 ezer forintot szánnak belföldön a nyári pihenésre.
Horváth Gergely az MT Zrt. turisztikai vezérigazgató-helyettese azt mondta: a nyár a turisztikai csúcsszezon Magyarországon is. A belföldi utazások közel negyven százaléka a július–augusztusi főszezonra esik. A hosszabb, vagyis a négy vagy ennél több éjszakás utazásokat ilyenkorra időzítik a legtöbben. A téli hónapokban nagyon ritkán – tíz százalék körüli – a többnapos belföldi utazás. Ugyanakkor az elő és utószezon is egyre népszerűbb, a júniusi és az őszi – szeptember–októberre tervezett – utazások aránya is magasnak tekinthető.
A külföldi és a hazai vendégek nyaranta nagyjából ugyanazokat az úti célokat kedvelik, igaz a magyar vendégek ilyenkor is a meghatározóak. Budapest kivételével ugyanis mindenütt belőlük van a legtöbb. A kereskedelmi szálláshelyeken ők adják a vendégéjszakák 80-85 százalékát. Amíg a városok tekintetében a szolgáltatások, régiók esetében az élmények lehetnek nagyon vonzóak. Az, hogy melyik régió népszerű Magyarországon, az a tapasztalatok szerint évszakfüggő is. Ilyenkor nyáron a Balaton az elsőszámú célpont, de a többi vizes nyaralóhely is népszerű. Egész évben sokan vannak: Hévízen, Gyulán, Hajdúszoboszlón és Zalakaroson is. A Balaton mellett pedig a Tisza-tó és a Velencei tó nagyon népszerű a nyári hónapokban. A többi régió közül Észak-Magyarország és a Dé-Dunántúl a legvonzóbb ilyenkor. A téli hónapoknak elsősorban az Észak-Alföld, a Nyugat-Dunántúl és a Dél-Dunántúl turisztikai régiók életében van fontos szerepe. A tavasz szerepe a Dél-Alföld és a Nyugat-Dunántúl turisztikai régiók esetében átlag feletti. Az ősz pedig különösen a Budapest–Közép-Dunavidék turisztikai régió életében fontos. Városok közül, Budapest, Hévíz, Hajdúszoboszló, Bük, Siófok, Balatonfüred, Sárvár, Eger, Zalakaros, Gyula, Sopron és Győr a legnépszerűbb, télen-nyáron ide látogat a legtöbb vendég.
Horváth Gergely azt mondta: a Magyar Turizmus Zrt. idei nyári kampányának elsődleges célja, hogy kimozdítsa és belföldi utazásra ösztönözze a magyar lakosságot a vízpartok közelébe, de nem csak fürdőzési céllal. Jön a fesztiválszezon, vízpartjaink pedig számtalan kikapcsolódási lehetőséget kínálnak, rengeteg vidám percet és kalandot tartogatnak mindenki számára, kulturális programokkal, illetve aktív turisztikai lehetőségekkel összekapcsolva. Állóvizeink mellett folyóink mentén is akad bőven látni- és tennivaló. A kampány fontos célja, hogy a SZÉP kártya szálláshelyi felhasználását is tovább erősítse a belföldi turizmus élénkítése érdekében. A belföldi turizmus növekedése mögött elsődlegesen a terjedése, növekvő népszerűsége áll. A KSH adatai szerint Széchenyi Pihenőkártyát tavaly, 1547 szálláshelyen, mintegy 15 milliárd forint értékben fogadtak el, ami az előző évhez képest több mint 30 százalékos növekedést jelent.
Az utazási irodák adati szerint, külföldre 8-900 ezren mennek nyaralni hazánkból. A legkedveltebb Horvátország, Olaszország, Görögország, Erdély és Bulgária. A drágább célpontok közül pedig Törökországba utaznak a legtöbben. A bűvös határ a 150 ezer forint, ennél többet a legtöbb utazó nem szívesen fizet ki fejenként a külföldi utazásért, aki viszont többet tud áldozni erre, 400 ezer forint körül költ.
Ilyenkor a vízpart a legvonzóbb.VR-Fábos Erika A szabadság számokban A hazai munkavállalók 40 százaléka kevésnek találja a szabadság mennyiségét.
Minden második dolgozóval előfordult már, hogy csak papíron ment szabadságra.
2 százalék pedig egyáltalán nem veszi ki a szabadságát.
52 százalék szabadon dönthet arról, mikor megy pihenni.
A munkavállalók egyharmada nem tudja kivenni az összes szabadságát: átlagosan 36 százalék marad meg.
12 százalék azért nem megy szabadságra, mert nincs pénze nyaralni.
Minden harmadik munkavállaló belföldön nyaral.
71 százalék több részletben veszi ki a szabadságát.
A dolgozók 34 százaléka egy hetet pihen. -->
