Meddig emelkedhetnek még a tőzsdék? Szakértők válaszolnak
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
„A részvénypiacok alulértékeltsége tavaly év végére szinte teljes egészében megszűnt, az árazás visszatért a válság előtti szintekre, így a további felértékelődési potenciál az eredménynövekedés mértékére korlátozódik. A jelenlegi környezet ugyanakkor még mindig a részvénypiacoknak kedvez, az alacsony hozamszint, az egyre kedvezőbb növekedési kilátások további emelkedést indukálhat. A tér a további emelkedésre tehát sokkal kisebb, mint az előző években, ugyanakkor extrém árazási szintekről még nem beszélhetünk, így a jelenlegi trend rövidtávon folytatódhat. Hosszútávon a piacok irányát valószínűleg az infláció, valamint az arra adott jegybanki válaszok határozhatják majd meg.”
Sándor Dávid, a KBC Equitas szenior elemzője
„Bár a fejlett országok részvénypiacai egyáltalán nem olcsók, a szép teljesítményük még akár hónapokon keresztül is fennmaradhat, mivel a fontosabb eszközosztályok közül a részvények relatív értelemben még mindig a legvonzóbb kilátásokkal bírnak. Érdemes lehet azonban már inkább a feltörekvő piacok közül szemezgetni, itt még vannak valóban alulértékelt és jó befektetési sztorival kecsegtető régiók, mint például a kelet-közép-európai, vagy az ázsiai térség. A részvénypiaci rali számára a következő fontosabb megmérettetést az amerikai kamatemelési ciklus beindítása jelentheti, de komolyabb negatív reakciókra csak 5 százalék fölé hízó amerikai hosszú hozamok mellett számítanék.”
Priegl Máté, a Pioneer Investments elemzője
„Az év első felében sem az ukrajnai, sem az iraki szituáció nem törte meg az emelkedő trendet, a vezető tőzsdeindexek új csúcsokat döntenek. A jegybanki környezet továbbra is támogató: a Fed ugyan folytatja a pénznyomtatás havi ütemének csökkentését, de kamatemelés csak a (közép)-távoli jövőben várható. Az EKB és a BoJ most kezd bele igazán a részvénypiacokat segítő lazításba, a kötvényhozamok alacsony szinten stagnálnak, így vonzó hozamok a kockázatosabb részvényekben lehetnek. A 2008-as és 2011-es tőzsdei zuhanások miatt az elmúlt évek magas részvénypiaci hozamai óvatosságra intenek. A nyáron senki ne kapkodjon, érdemes inkább meccset nézni, a kérdés ősszel lesz ismét aktuális.”
Balásy Zsolt, az MKB Bank részvény-stratégája
„A kérdésről Alan Greenspan 1996-os „irrational exuberance” beszéde jut eszembe. Az az értékeltség, amit akkor ő „irracionális túlzás”-nak titulált, a következő négy évben 100 százalékos S&P 500-emelkedésbe torkollt. 2000 végén aztán valóban jött esés, de olyan alacsonyan már soha többé nem járt az S&P, mint Greenspan beszéde idején. Ez az évkezdet érezhető tőzsdei bizonytalansággal telt, ami kiváló ürügy lehetett volna egy nagyobb korrekcióra. Ez azonban elmaradt és a világ ismét a felfelé irányt választotta, ami vélhetően így is marad, legalább a Fed lazítási programjának a végéig. Ha aztán az EKB veszi át a pénznyomda szerepét, akkor akár utána is. Egyszóval a válasz a kérdésre: sokáig.”
Miró József, az Erste Befektetési Zrt. részvény-stratégája
„Az amerikai börzék, s például Európában a DAX is már messze a 2007-es csúcsok fölött járnak. Talán ez az elsődleges oka annak, hogy sok befektető már jó ideje nagyobb árfolyam korrekciót vár. Pedig a profitok a fentebb piacokon jelentősen meghaladják a 2007-es csúcsértékeket. A DAX-nál ez 20 százalékra rúg, míg az S&P500-nál 60 százaléknál is nagyobb a bővülés, miközben az indexek 20-25 százalékkal vannak magasabb értéken, mint akkor. Eközben a hozamok jóval alacsonyabbak, mint hét éve. Fontos, hogy az utóbbi időben a kockázatok is jelentősen csökkentek, amelyet a perifériás országok CDS-felárainak hatalmas csökkenése is mutat. Az USA-ban és a DAX indexben további 10-20 százalékos áremelkedést sem tartok kizártnak egy éves távlatban.”
