BUX 43,078.8
+0.81%
BUMIX 3,750.02
+0.18%
CETOP20 1,841.99
0.00%
OTP 9,050
+1.48%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.75%
-0.98%
ZWACK 17,300
0.00%
0.00%
ANY 1,570
+1.62%
RABA 1,130
+1.35%
0.00%
+0.96%
0.00%
0.00%
-0.53%
0.00%
+0.53%
0.00%
0.00%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,842
+1.00%
0.00%
ALTEO 2,780
0.00%
0.00%
-0.11%
0.00%
0.00%
-0.27%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-2.41%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
0.00%
+1.28%
0.00%
+7.69%
+0.50%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,228
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Világgazdaság

Bod Péter Ákos: Egész évben szilveszter

Mint április elsején, szilveszter tájékán is érdemes kellő óvatossággal kinyitni a lapokat: netán meg akarják tréfálni a gyanútlan olvasót? Nos, bele sem kell lapozni az újságba: előttem hever egy napilap, első oldalának alján szép színes hirdetés, hogy Magyarország a harmadik legnagyobb növekedést produkálta Európában. Alatta kisebb betűvel: 2010 óta közel 6 százalékkal javult a gazdasági teljesítményünk. Első ránézésre politikai hirdetésnek látszik. Magyarország erősödik – olvasható két színben. És valóban kormányhirdetés, apró betűvel a sarokban: „Kormány információ”. Bólintok, de mielőtt továbblapoznék, hirtelen rájövök, hogy hiszen közeleg a szilveszter, és mindez az év végi bolondozásnak a része.

Én balga, majdnem komolyan vettem a tréfát. Mert persze volt egyetlen olyan negyedév az utóbbi időben, amely a megelőző gyenge időszak bázisán tényleg ragyogóan mutat, pláne a szerény uniós mércével mérve. De hát komoly ember egy-két negyedévből, sőt egyetlen esztendőből túl sok következtetést nem von le a növekedési teljesítményt illetően. Ami a 2010 óta eltelt időt illeti, az már valami – ismerem el. A tréfamester majdnem túljárt lankadó figyelmemen, de bevillan: ha „azóta közel hat százalékkal” nő a teljesítmény, az bizony éppen az ellenkezőjét üzeni, mint ami felette nagy betűkkel olvasható. Eleve nem világos, hogy a „2010 óta” fordulat most három évet, négyet, netán ötöt ölel-e fel, azaz benne van-e 2010 a maga 1 százalék alatti növekedésével, és egyáltalán, mi értendő gazdasági teljesítmény alatt. Ha a GDP-indexeket vesszük, akkor az idei lendületes esztendővel öt évre kijön csaknem hat százalék. Nem évente. Fél évtizedre. Teljesítménynek ez is teljesítmény. Ilyen belső és külső viszonyok között valóban sokan érezhetik, hogy e fél évtizedben nagyon sokat kellett küszködniük, erőlködniük – még ha csupán ennyi jött is ki belőle. Persze a lengyelek, a szlovákok vagy a románok előtt dicsekedni ezzel nem lehet. Azaz hogy lehet, de csak szilveszterkor.

Most már óvatosabban nyúlok az újsághoz. És nocsak, a megelőző lapszám alján is találni látszólag komoly közleményt. Csökken a munkanélküliség – hirdeti nagy betűkkel. Való igaz, de hol van itt a móka elrejtve, kérdem csalódottan. Hát persze, itt is az alatta levő apró betűs sorokban: 4 év alatt 11-ről 7 százalékra csökkent a munkanélküliek aránya. Persze ide rejtették a mókát, ám az hamar kibukik: négy százalékponttal akkor csökkenhetne a munkanélküliségi ráta, ha erősen és tartósan növekedne a gazdaság, és ezért sokkal több munkaerőt igényelne. De évi egy-két százalékos hazai termelésnövekedéshez nem igen kell több emberkéz. Mint ahogy nem is tart igényt sokkal többre a hazai magánszektor. Jól tudjuk, hogy ami érdemi javulást hozott, az a foglalkoztatási statisztikákba bekerülő közmunkának a bővülése, meg a sokféle következménnyel járó külföldi munkavállalás meglódulása. Ezek viszont fontos ügyek, komolyabbak annál, minthogy szilveszteri mókás közleményekbe kerüljenek.

Most már kíváncsian veszem elő az újabb lapszámot: ott vajon mi a játék? Közel 0 százalék az infláció. Alatta: negyven éve nem volt olyan alacsony az infláció Magyarországon, mint az idén. Pompás szórakozás: lehetett volna akár ötven évet is mondani. Valójában inkább a békebeli 60-as években volt példa nulla körüli fogyasztói árindexre; az okok és a körülmények persze mások voltak. A főcímmel semmi gond, hiszen a hatósági árak mérséklése („rezsicsökkentés”), újabban pedig a világméretű energiaár-esés azt szavatolja, hogy a mérsékelten növekvő hazai kereslet mellett deflációs hónapokkal tarkított árszint-stagnálás van a hátunk mögött. De ami közel van, az nem a nulla, hanem inkább az a bizonyos egy-két százalékos árszint-növekedés, amely beépült a gazdaságba. Ezzel számolnak a hatóságok is 2015-re. No, megint kezdjük a dolgokat komolyan venni, holott nem ez a játék. Érezzük magunkat vidáman így szilveszterkor. Közpénzből megy, mi fizetjük, de mókának jó.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek