NÖVEKEDÉS A harmadik negyedéves felülvizsgált GDP adatok megegyeznek a korábban publikált 3,2 százalékos év/év és 0,5 százalékos hó/hó növekedési számmal. Továbbra is az ipar (5,6 százalék) és az építőipar (11,6 százalék) húzza leginkább a gazdaságot, ugyanakkor a mezőgazdasági teljesítmény is nagymértékben nőtt (10,8 százalék). A felhasználási oldalt nézve a legnagyobb mértékben a bruttó felhalmozás nőtt, 19,1 százalékkal, amin belül a beruházások 13,2 százalékos bővülést mutattak. A kedvező adat mögött elsősorban az autóipari kapacitásbővítések, illetve az európai uniós forrásokból finanszírozott állami beruházások állnak. A lakossági fogyasztás azonban csak 1,1 százalékkal bővült, ami azért is érdekes, mert a kiskereskedelmi statisztikák sokkal jobb képet festenek. A legutóbbi októberi adat szerint 5,2 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom. Ennek tükrében feltehetően a második negyedévhez hasonlóan felül fogják vizsgálni a fogyasztási adatot. Fontos megemlíteni az exportbővülést, ami a gyengülő forintnak, illetve az autóipari bővítéseknek köszönhetően 7,9 százalékkal nőtt. Az import viszont a korábbiaknál sokkal nagyobb mértékben bővült, ami mögött az élénkülő lakossági fogyasztás és a magas beruházási növekmény áll. Összességében azonban elmondható, hogy lassulás figyelhető meg a gazdaság egészében, amely a beruházások kifutásának, illetve a magasabb bázisnak köszönhető. Az elemzői várakozások szerint ez a lassulás folytatódni fog a negyedik negyedévben és jövőre is. A legutóbb megjelent ipari termelési adat mégis meglepte az elemzőket, ugyanis újra lassulást mutatnak a számok. Az előző év azonos időszakához képest 1,7 százalékkal nőtt az ipari termelés, szeptemberhez képest (hó/hó alapon) pedig 2,6 százalékkal esett vissza. A lassulás azért is meglepő, mert a piac az augusztusi lendületvesztést követően várt egy lökésszerű emelkedést, illetve a konjunktúramutatók sem támasztják alá a kedvezőtlen számot. Ezért csak a jövő heti részletes adatok alapján ismerjük meg a gyenge teljesítmény hátterét.