Durván ellenőrizne az MNB
A szaktárca a módosítások kidolgozásához már korábban hozzálátott, így több javaslata általános szigorítást jelent, míg a jegybank inkább a brókerbotrányokra reagál. A minisztériumnál is van azonban ilyen törekvés: a Befektetők Védelmei Alapnál (Beva) eltörölnék a 10 százalékos önrészt (amit mindenképpen bukik egymilliós betét felett a tönkrement brókercégek ügyfele). A jegybank azonban ezen is továbbmenne: összevonná a BEVA-t a betétbiztosítási alappal a hatékonyabb védelemre hivatkozva, ezen kívül felgyorsítaná a befektetők kártérítését és tovább emelné az összeghatárokat is.
Az NGM a cégekre kiróható bírság határát a jelenlegi 500 millióról növelné 2 milliárd forintra, míg a jegybank inkább a személyi felelősségre koncentrál, és a vezetők mellett az alkalmazottakat is büntethetővé tenné – mégpedig a mostani maximum 20 millió forint helyett akár 500 millió forintra is. A büntetés mellé azonban járna cukorka is: a jegybank megvédené azokat az alkalmazottakat, akik bejelentenék a visszaéléseket.
Mindkét javaslat három évente kötelezővé tenné a brókercégek ellenőrzését is, és többletjogosítványokat is adnának az MNB kezébe az ellenőrzésekhez. A jegybank mindenütt az eddig csak az engedély nélküli tevékenység esetén bevethető piacfelügyeleti vizsgálat szabályait alkalmazná az ellenőrzései során – tulajdonképpen úgy járnának el a bankokkal és brókercégekkel szemben, mintha eleve csalást feltételeznének. A jegybank szerint ez hatékonyabbá tenné a fellépésüket, amit külső szakértő bevonásával tennének még eredményesebbé. A szakértőket közbeszerzéssel választanák ki előre, hogy azonnal kirendelhetőek legyenek, ám szakértő díját a javaslat szerint azok a bankok, biztosítók és brókercégek fizetnék, akikhez kirendelték őket.
Az érintett cégeknek meg kellene barátkozniuk a folyamatos felügyelettel is, az MNB ugyanis azt szeretné, ha akkor is kirendelhetne helyszíni felügyelőt, ha nem talál semmi problémát. Ezt a jegybank leginkább a “rendszerszinten jelentős intézmények esetében” látja célszerű, de szerinte a “lehet ennek más indoka is”. De azt is kéri, hogy helyszíni vizsgálatot formalizált eljárás nélkül is folytathasson.
A további módosítási javaslatok között a brókercégeknél és az alapkezelőknél az eddigi utólagos bejelentés helyett előzetes engedélyhez kötné az MNB valamennyi vezető állású személy kinevezését. A javaslat szerint a szolgáltatók informatikai rendszerét rendszeresen vizsgálná független, külső auditor, és az MNB számára biztosítanák a nyilvántartási rendszerek online ellenőrizhetőségét.
A jegybanki javaslat tartalmazza azt is, hogy a Központi Elszámolóház és Értéktár (KELER) minél szélesebb körben vezessen nevesített alszámlákat, így az ügyfelek nemcsak a befektetési szolgáltatótól, hanem közvetlenül a KELER-től is kaphassanak információkat a meglévő értékpapír-állományukról és pozícióikról.
Közös könyvvizsgáló
A Buda-Cash, Hungária Értékpapír Zrt. és DRB Bankcsoport ügyében sokszor felbukkant ugyanaz a könyvvizsgáló - nyilatkozta a Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Figyelőnek adott interjúban. Szerinte ezért fontos, hogy ha a mostanihoz hasonló visszásságok lepleződnek le, akkor az érintett könyvvizsgálónak a pénzügyi szektor vizsgálatára vonatkozó minősítését vissza lehessen vonni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.