Durván ellenőrizne az MNB
A szaktárca a módosítások kidolgozásához már korábban hozzálátott, így több javaslata általános szigorítást jelent, míg a jegybank inkább a brókerbotrányokra reagál. A minisztériumnál is van azonban ilyen törekvés: a Befektetők Védelmei Alapnál (Beva) eltörölnék a 10 százalékos önrészt (amit mindenképpen bukik egymilliós betét felett a tönkrement brókercégek ügyfele). A jegybank azonban ezen is továbbmenne: összevonná a BEVA-t a betétbiztosítási alappal a hatékonyabb védelemre hivatkozva, ezen kívül felgyorsítaná a befektetők kártérítését és tovább emelné az összeghatárokat is.
Az NGM a cégekre kiróható bírság határát a jelenlegi 500 millióról növelné 2 milliárd forintra, míg a jegybank inkább a személyi felelősségre koncentrál, és a vezetők mellett az alkalmazottakat is büntethetővé tenné – mégpedig a mostani maximum 20 millió forint helyett akár 500 millió forintra is. A büntetés mellé azonban járna cukorka is: a jegybank megvédené azokat az alkalmazottakat, akik bejelentenék a visszaéléseket.
Mindkét javaslat három évente kötelezővé tenné a brókercégek ellenőrzését is, és többletjogosítványokat is adnának az MNB kezébe az ellenőrzésekhez. A jegybank mindenütt az eddig csak az engedély nélküli tevékenység esetén bevethető piacfelügyeleti vizsgálat szabályait alkalmazná az ellenőrzései során – tulajdonképpen úgy járnának el a bankokkal és brókercégekkel szemben, mintha eleve csalást feltételeznének. A jegybank szerint ez hatékonyabbá tenné a fellépésüket, amit külső szakértő bevonásával tennének még eredményesebbé. A szakértőket közbeszerzéssel választanák ki előre, hogy azonnal kirendelhetőek legyenek, ám szakértő díját a javaslat szerint azok a bankok, biztosítók és brókercégek fizetnék, akikhez kirendelték őket.
Az érintett cégeknek meg kellene barátkozniuk a folyamatos felügyelettel is, az MNB ugyanis azt szeretné, ha akkor is kirendelhetne helyszíni felügyelőt, ha nem talál semmi problémát. Ezt a jegybank leginkább a “rendszerszinten jelentős intézmények esetében” látja célszerű, de szerinte a “lehet ennek más indoka is”. De azt is kéri, hogy helyszíni vizsgálatot formalizált eljárás nélkül is folytathasson.
A további módosítási javaslatok között a brókercégeknél és az alapkezelőknél az eddigi utólagos bejelentés helyett előzetes engedélyhez kötné az MNB valamennyi vezető állású személy kinevezését. A javaslat szerint a szolgáltatók informatikai rendszerét rendszeresen vizsgálná független, külső auditor, és az MNB számára biztosítanák a nyilvántartási rendszerek online ellenőrizhetőségét.
A jegybanki javaslat tartalmazza azt is, hogy a Központi Elszámolóház és Értéktár (KELER) minél szélesebb körben vezessen nevesített alszámlákat, így az ügyfelek nemcsak a befektetési szolgáltatótól, hanem közvetlenül a KELER-től is kaphassanak információkat a meglévő értékpapír-állományukról és pozícióikról.
Közös könyvvizsgáló
A Buda-Cash, Hungária Értékpapír Zrt. és DRB Bankcsoport ügyében sokszor felbukkant ugyanaz a könyvvizsgáló - nyilatkozta a Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Figyelőnek adott interjúban. Szerinte ezért fontos, hogy ha a mostanihoz hasonló visszásságok lepleződnek le, akkor az érintett könyvvizsgálónak a pénzügyi szektor vizsgálatára vonatkozó minősítését vissza lehessen vonni.
