Megszavazta a görög parlament a hitelmegállapodás feltételéül szabott javaslatokat, a határidőt kicsivel túllépő, brüsszeli idő szerint éjfél után kezdődő név szerinti voksoláson hagyták jóvá a rendkívüli szigort előíró indítványt. A legnagyobb kormányerő, a Sziriza több mint harminc képviselője - köztük Janisz Varufakisz volt pénzügyminiszter - szavazott nemmel, de még így kis kényelmesen megvolt a többség a háromszáz fős parlamentben. 229-en támogatták a javaslatot, 64-en szavaztak ellene, hatan tartózkodtak.
A vitában Efklídisz Cakalótosz pénzügyminiszter, majd a sokáig távolmaradó Alekszisz Ciprasz kormányfő is arról beszélt: aránytalan küzdelemben kényszerültek elfogadni a hitelezők által diktált feltételeket.
A parlamenti ülést közben a törvényhozás épülete előtt összecsaptak az újabb megszorítás ellen tüntetők és a rendőrök.
Közben Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalp vezérigazgatója a CNN-nek adott interjúban azt mondta: Görögország európai hitelezői egyre inkább hajlanak az átalakítására. „Bizakodó vagyok, mert az elmúlt pár órában az adósság átalakításának elvével barátkozó pozitív hangokról értesültem” - fogalmazott Lagarde, bár azt nem említette, kire is gondolt. Az IMF egy nappal korábban azt jelezte: nem hajlandó részt venni a harmadik görög mentőcsomagban, ha az európai uniós hitelezők nem járulnak hozzá valamilyen adósságelengedéshez.
Miközben vita zajlott a Parlamentben, addig Athén utcáin Molotov-koktélokat dobáltak a tüntetők, akiket a rendőrség végül könnygázzal oszlatott szét.
Görögország megtette az első lépést
Az MTI által megkérdezett elemzők szerint a görög parlament megtette az első lépést azzal, hogy elfogadta az új hitelprogramot, de a görög kormány parlamenti támogatottságának visszaesése miatt vannak kockázatok.
Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője elmondta: mind a sikeres parlamenti szavazás, mind a görög kormány parlamenti támogatottságának visszaesése megfelelt a várakozásoknak, így érdemi piaci hatásokra nem lehet számítani. A piaci szereplők nem lélegezhetnek fel egészen a görög helyzetben továbbra is benne rejlő kockázatok miatt, hiszen még az eurózóna számos tagállamának törvényhozásában ratifikálni kell a mentőcsomagot előkészítő intézkedéseket - tette hozzá.
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője kiemelte: az, hogy a vezető görög kormánypártból 38-an nem támogatták a javaslatokat, megkérdőjelezheti a kormány működését, mivel így elesett a kormánytöbbség a parlamentben.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője úgy fogalmazott: "most a tűzoltáshoz megvolt a többség, de a következő 1-3 évben kisebbségből kormányozni és végigvinni a programot, az szinte lehetetlen küldetésnek tűnik".
Rábólintottak a pénzügyminiszterek az áthidaló kölcsönre
Jóváhagyták az euróövezeti pénzügyminiszterek a Görögországnak nyújtandó áthidaló kölcsönt. A hétmilliárdos hitelt korábban a brit kormány ellenezte, sajtóhírek szerint azonban London úgy döntött: nem vétózza meg a tervezetet, amennyiben a kölcsönt nem finanszírozzák brit pénzből.
A forrása az EU EFSM alapja, amely tehát nem euróövezeti, hanem uniós forrás.
Az athéni parlament után egyébként délelőtt a finn is jóváhagyta az újabb görög mentőhitel alapját jelentő megállapodást. Ez azért fontos, mivel a helsinki vezetés korábban nyíltan a Grexit mellett állt ki. A francia törvényhozás már szerdán támogatta az egyezményt, a holland délután tárgyal róla.
