Megerősítette Per Jansson, a svéd jegybank (Riksbank) alelnöke egy stockholmi sajtóbeszélgetésen, hogy szükség lehet a devizapiaci beavatkozásra. A jegybank a múlt héten változatlanul hagyta a mínusz 0,35 százalékos irányadó kamatot, de 65 milliárd koronával, összesen kétszázmilliárd koronára duzzasztotta a jövő nyárig tartó értékpapír-vásárlási programját abban a reményben, hogy ennyi is elég lesz az eurózónából érkező hatások ellensúlyozására. Ám Jansson friss nyilatkozata arra utal, hogy esetleg mégsem. Az EKB által október 22-én beharangozott lazítási tervek nyomán a korona erősödésnek indult ugyanis.
Ezt azért akarja mindenképpen megállítani a Riksbank, mert 2013 óta küzd a deflációval. Idén az első kilenc hónapból csak négyben emelkedtek az árak, egy-két tizedszázalékkal, a többiben csökkentek. Szeptemberben 0,1 százalékos éves áremelkedést rögzítettek, amely nagyon messze esik a kétszázalékos inflációs céltól. Ráadásul a svéd jegybank egyfajta támpont is a társintézmények számára: 2010 és 2011 között 0,25 százalékról két százalékra vitték fel a kamatot abban a hiszemben, hogy vége a válságnak, de ez bizonyult a deflációhoz vezető legrövidebb útnak.
