Magyarország kezdeményezi az Európai Bizottságnál és az EU statisztikai hivatalánál, az Eurostatnál, a közép-magyarországi régió, azaz Budapest és Pest megye különválását. Mint azt Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára a bejelentésről szóló eseményen elmondta, a kormány a múlt év végén hozta azt a határozatot, amelynek célja két önálló tervezési-statisztikai régió létrehozása 2018-tól.
A módosítás indokaként az államtitkár kiemelte: míg 2007–2013 között Pest megyére mindössze körülbelül fejenként 350 ezer forint európai uniós támogatás jutott, addig Budapestre 860 ezer, a többi régió átlaga pedig 930 ezer forint – ez elfogadhatatlan hátrányt jelentett a megye településeinek, cégeinek. Pest megye 2020 után átkerülhet a kevésbé fejlett régiók uniós kategóriájába, és többletforráshoz juthat a 2021-ben kezdődő fejlesztési ciklusban. Az új felállásban csökken a pályázatokhoz kapcsolódó hazai társfinanszírozás mértéke, a jelenlegi 50-ről 15 százalékra, amely jelenleg a fejletlenebb régókat illeti meg – tette hozzá Vitályos Eszter. Szerinte a megnövekedett fejlesztési források és a kedvezőbb támogatási feltételek nagyobb esélyt adnak Pest megye leghátrányosabb helyzetű térségeinek felzárkózásra. Turóczy László, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságtervezésért és versenyképességért felelős helyettes államtitkára szerint nincsenek vesztesek, lényegében egy mesterségesen létrehozott statisztikai régió kettéosztásáról van szó.
Az első, a 2004-es és a második, a 2007-tel kezdődő uniós programozási időszakok tervezésekor is szó esett arról, hogy külön kellene választani Budapestet és Pest megyét, de mindig olyan időpontokban merült fel a lehetőség, amikor az Eurostatnál már nem lehetett módosíttatni a régiós határokat – mondta lapunknak Heil Péter fejlesztéspolitikai szakértő, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség egykori alelnöke. Hozzátette, támogatásmaximalizálási szándékkal nem lehet indokolni egy ilyen változtatást, azt az EU nem támogatja, így a kormánynak sem lehet ez a fő érve a módosítás mellett. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Pest megye ugyan a jelenlegihez képest magasabb arányú uniós támogatásban részesülhet majd, de az ország kvótája ettől nem nő meg. A többlet, amit Pest megye kap majd, a többi régió számára azt jelenti, hogy oda kevesebb pénz jut.
Budapest valóban sok forrást elszívott a megyétől – ismerte el Heil –, de ez a hatás csak a strukturális alapok esetében érvényesült. A kohéziós alap – amelyből alapvetően a közlekedésfejlesztési programok valósulnak meg – országos tervezésű, nem régiókra lebontva címkézik belőle a pénzt. Utóbbi támogatások esetében – amiből például a fonódó villamos megvalósult – mindegy, hogy a főváros és a megye együtt van, vagy külön.
