Soha nem látott többlet alakult ki tavaly a külkereskedelemben – derült ki a KSH előzetes adataiból. Az év végére 8,1 milliárd euróra duzzadt aktívumra kevesen számítottak, de az olajárak év közbeni zuhanásával sokat javult a helyzet, hiszen Magyarországot importáló országként nagyon kedvezően érinti a nyersanyagárának összeomlása. Elemzők szerint idén is óriási többlet – talán újabb rekord is – várható a külkereskedelemben, hiszen az olaj hanyatlása azóta sem állt meg, miközben az exportunk helyzetét javítja, hogy az európai konjunktúra kedvezően alakul.
„A külkereskedelmi mérleg többlete azt is jelenti, hogy a magyar folyó fizetési mérleg szufficitje is rendkívül magas lehetett, akár a 5 százalékát is elérhette 2015-ben” – emelte ki Ürmössy Gergely. Az Erste Bank közgazdásza szerint ez azért fontos, mert negatív nemzetközi tőkepiaci és befektetői hangulatban a forint számára védőpajzsot nyújthat a többlet, és más feltörekvő piaci devizákhoz viszonyítva jól teljesíthet.
Az óriási exporttöbblet már most támogatja a forintot: a hazai deviza átmenetileg 309-es szint környékén, vagyis három hónapos csúcs közelében is megfordult az euróval szemben hétfő délelőtt, miközben a múlt hét közepén még 312 körüli árfolyamot is láthattunk. A forint egyébként az idei évben a legjobban teljesítő fizetőeszköz a régiós devizák közül.
Nem csak a forintra lehet kedvező hatása a külkereskedelmi aktívumnak Suppan Gergely szerint. A TakarékBank vezető közgazdásza úgy véli: a rekord a nemzetgazdaság külső finanszírozási képességének masszív többletét is támogatja, így a nettó külső a következő években eltűnhet, de nincs kizárva, hogy az évtized végére az ország nettó külső hitelezővé válhat. „Ennek hatására a külső sérülékenység szignifikánsan csökkenni fog, ami a pénzügyi stabilitás megszilárdulásához, végső soron pedig a hitelminősítések további javulásához vezethet” – vélte Suppan. Elemzők szerint a hitelminősítők idén kiemelhetik Magyarországot a befektetésre nem ajánlott, úgynevezett bóvlikategóriából, ahová még 2011 végén süllyesztették az adósbesorolásunkat a kiszámíthatatlan gazdaságpolitikai intézkedések és a romló konjunktúra nyomán.
Mostanra azonban csökkentek a kockázatok. „Idén az olajárak további zuhanása miatt a külkereskedelmi többlet 8,7 milliárd euró közelébe emelkedhet, azonban ha az olajárak tartósan a jelenlegi szinten maradnak, a többlet jóval meghaladhatja a 9 milliárd eurót is” – prognosztizálta Suppan. Ürmössy azonban úgy véli, hogy a tavalyi 8,1 milliárd közelében maradhat a többlet idén is.
Lelassult az növekedése
Tavaly decemberben az euróban számított értéke 7,3, az importé 1 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva – közölte a KSH. Az év során a kivitel euróértéke 7,4, a behozatalé 5,6 százalékkal emelkedett. Az év utolsó hónapjában az import növekedési üteme elemzők szerint csak átmenetileg lassulhatott, miután a belső kereslet (elsősorban a fogyasztás) idén is erős maradhat.
