Válság előtti szinten a biztosítók díjbevétele

Tavaly év végén a háztartások pénzügyi megtakarításai közel 38 ezermilliárd forintra rúgtak. Mértékük így már 2014 óta meghaladja a GDP szintjét, trendszerű a növekedés, miközben a szomszédos uniós tagállamok hasonló mutatói stagnálnak – olvasható a Magyar Nemzeti Bank frissen publikált, a bankszektoron kívüli pénzügyi piacok tavalyi évét bemutató kockázati jelentésében.

A biztosítók tavalyi, csaknem 900 milliárd forintos díjbevételéhez hasonlót utoljára 2008-ban mértek, a tavalyi profit már a pénzügyi válság előttinek a háromnegyede volt. Az életág visszafogottabb bővülése mellett dinamikus a növekedés a nemélet-piacon. Ennek egyik motorja az – öt év után stabilizálódó – kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási üzletág, ahol a díjak, hozamok immár teljesen fedezik a károkat, költségeket. Miközben az élet- és gépjármű-biztosítási verseny erős, ennek jelei egyelőre nem látszanak a lakásbiztosításoknál. A szektor egészének tőkehelyzete uniós szinten is kiváló. A fő kockázatok között az alacsony hozamkörnyezet említhető, amely mindkét üzletágat érinti. Az etikus szabályozáshoz alkalmazkodás a biztosítók számára kihívást jelent, míg az ügyfelekre nézve egyértelműen kedvező hatású, csökkentve a fogyasztóvédelmi kockázatokat.

A 2016-ban megjelent egészség- és önsegélyező pénztári típusnak, valamint a kisebb szereplők beolvadásának köszönhetően folytatódik a konszolidáció az önkéntes pénztáraknál: a piac szereplőinek száma hetvenre csökkent. A nyugdíjpénztárak a tavalyi 6,5 százalékot meghaladó nettó átlaghozammal alacsony kamatkörnyezetben is vonzó megtakarítást jelentenek. Az 1200 milliárd forint fölötti nyugdíjpénztári vagyon a válság előttinek a másfélszerese. Bár az új belépők számának folyamatos növekedése bizalmat jelez, a korábbiakhoz képest több mint százezer fővel kevesebb a fiatal pénztártagok száma. A tagdíjat nem fizetők aránya ma 40 százalék fölötti, ami a munkáltatói hozzájárulások esetleges csökkenése nyomán – főképp az egészség- és önsegélyező pénztáraknál – tovább nőhet.

A nem bankcsoporthoz tartozó pénzügyi vállalkozásoknál az intézmények mérete és jövedelmezősége szerint is nőnek a különbségek: a szektor teljes eredményének 90 százaléka a piac öt legnagyobb szereplőjétől származik. A tőkepiacon tovább nőtt a befektetési szolgáltatók által kezelt ügyfélértékpapír-állomány. A tőzsdei forgalomban a befektetési vállalkozások részaránya emelkedett az azonnali, míg visszaesett a származtatott ügyletek piacán. A 2015-ben megindult konszolidációs folyamat részeként tavaly három befektetési vállalkozás szüntette meg működését a csökkenő jövedelmezőség miatt.

A befektetési alapok tavalyi 5842 milliárd forintos nettó eszközértéke (az elért hozamok révén) történelmi csúcs, ám a dinamikus tőkebeáramlás időszaka egyelőre lezárult. Az alacsony kamatkörnyezet miatt a kamatozó eszközökből tőkét vontak ki a befektetők, a portfólióátrendezések nyertesei többek között a dinamikusan gyarapodó ingatlanalapok voltak. A kockázatitőke-alapok száma nem változott, a magántőkealapok köre viszont bővült.