Légörvényben az amerikai társaságok

Kedden 3,5 százalékkal zuhant a Delta Air Lines árfolyama New Yorkban, tegnap a nyitás után további 2,4 százalékot esett a kurzus, amely így 44,73 dollárra került, ahol utoljára áprilisban járt. A zuhanórepülés mögött az áll, hogy a légitársaság visszavágta a jelenlegi negyedévre vonatkozó előrejelzését. A Delta a korábbinál alacsonyabb kilométerenkénti egységbevétel-növekedéssel számol, a régi 2,5-4,5 százalék helyett csupán 2-3 százalékos lesz a bővülés üteme. Az alacsonyabb bevételhez magasabb költség is társul, a Delta egy kilométerre jutó üzemanyag-egységköltsége 1,55-1,6 dollárral szemben 1,68-1,73 dollár lehet. Igaz, a légitársaságok jellemzően a kerozinköltségek

60-70 százalékát egy évre előre lefedezik, ezzel az olajár év közbeni változásától védik meg magukat, de a fennmaradó részt az azonnali piacról szerzik be. Innen származhatnak a költségemelkedés okai. Mindezek miatt romlik az üzemi marzs a harmadik negyedévben, a vállalat így nem tudja tartani a 18-20 százalékos várakozást.

A Delta árfolyama idén 6,8 százalékkal csökkent. A társaság papírjainak elemzői célárátlaga a Reuters szerint 63,33 dollár, ami 38,2 százalékkal magasabb a keddi záróárnál, az ajánlás: vétel. A legmagasabb célár 80 dollár, a legalacsonyabb 54 dollár. Egyébként a cég nagy amerikai versenytársai sem szerepeltek túl jól az idén. Egyedül a Southwest Airlines árfolyama nőtt, az is csak 2,6 százalékkal. Az American Airlines 5,9, a JetBlue 14,5, a Spirit pedig 43,8 százalékos veszteséget hozott a befektetőknek.

„Az Egyesült Államok légitársaságai lehettek volna az egyik legnagyobb haszonélvezői Donald Trump amerikai elnök adóreformjának. A mostani 38-39 százalékos tényleges adókulcs 15 százalékra csökkent volna a korábbi tervek szerint, ami jelentős eredménynövelő hatással járt volna. Mivel nem született döntés az adóreformról, ezért kiárazódott ez a hatás” – mondta Kovács Bálint, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője.

A világ nagy légitársaságai szinte mind nyereséget hoztak a részvényeseknek. Az ausztrál Qantas 71,5, az Air Canada 65,7, a Korean Air 23,9, a Japan Airlines pedig 7,5 százalékkal drágult.

Az európai hagyományos és fapados légicégek is szépen szerepeltek a parketten, az egyedüli kivétel a csődvédelmet kért Air Berlin. Az idén 77,3 százalékos szárnyalást bemutató Lufthansa lehet a hazai versenytárs megszűnésének nagy nyertese. „Nemcsak a várható piacbővülés, hanem a hihetőleg olcsón beszerezhető eszközök előnyeit is kihasználják majd. A Ryanairnek viszont nagy hátrány, hogy valószínűleg nem jut majd hozzá az Air Berlin gépeihez. Régóta terveznek tengerentúli járatokat, és ahhoz azok ideálisak lennének. Így most az Alitalia iránt érdeklődik az ír fapados” – mutatott rá a szenior elemző a Világgazdaságnak. Az Alitalia különböző üzletágai iránt egyébként a Lufthansa és az EasyJet is érdeklődött.

A fapadosok közül az EasyJet 14,2, a Ryan­air 24,2, a Wizz Air pedig 62,4 százalékos ralin van túl idén.

A British Airwayst, az Iberiát és a Vuelinget tömörítő IAG-csoport árfolyama 34,4 százalékkal nőtt, de ez is eltörpül az Air

France-KLM 148 százaléka mellett. A régóta csődközelben lévő cég ralija februárban indult be, amikor a vállalat a vártnál jobb profitról számolt be éves jelentésében. Az azóta közzétett gyorsjelentések sem bizonytalanították el a befektetőket.