Nagyobb dinamika kell az ágazatnak

Alighogy letudták a Szolvencia II. szabályozás magyarországi gyakorlatba ültetését, máris új feladatok állnak a hazai biztosítók előtt. Jövő februárban életbe lép a Biztosításértékesítési irányelv (IDD), amit a csomagolt befektetési termékekre vonatkozó előírások (PRIIPs) gyakorlatba történő átültetése, a szigorú ügyféladat-védelmi előírások alkalmazása (GDPR), illetve a nemzetközi számviteli standard (IFRS) alkalmazására való áttérés követ – mutatta be a szektor előtt álló feladatokat a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) konferenciáján Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének elnöke. Mint mondta, az elmúlt években a hazai biztosítási piac növekszik, ám a bővülés dinamikája elmarad a GDP növekedésétől.

Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója (képünkön) adatokkal is szolgált: eszerint a piac átlagos növekedése az elmúlt öt évben 4,5 százalékos volt, míg az idei első fél évben 6 százalékos éves bővülést mértek. Kandrács szerint itt ugyanakkor gond, hogy a bővülés hajtóereje a nem életbiztosítási üzletág. Itt a Mabisz elnöke arra figyelmeztetett, hogy a háztartások életbiztosítási díjtartaléka az elmúlt években egyre kisebb szeletet jelent a háztartások pénzügyi vagyonán belül. Pedig az adatok egyértelműen bizonyítják, igaz volt a biztosítók azon véleménye, mely szerint ha a nyugdíjbiztosítások megkapják az adókedvezményt, akkor tömegesíteni tudják az öngondoskodást. A Mabisz egyik fő célja, hogy a trend megforduljon, és a háztartások vagyonában újra egyre nagyobb részt hasítson ki a valóban hosszú távú megtakarítás.

Ebben ugyanakkor rendkívül nagy szerep hárul a biztosításközvetítőkre. Sebestyén László, az FBAMSZ elnöke szerint az ügynökök-alkuszok javadalmazásáról rendelkező IDD a független biztosításközvetítők számára előnyös lesz. Ha másért nem, azért, mert végre jogszabály írja majd le, hogy munkájukért jutalékra/javadalmazásra jogosultak. A szabályozás szerint a vállalati ügyfelek után a jövőben a lakossági ügyfeleknek is lehetőségük lesz arra, hogy megismerjék, milyen összeget kap a biztosítás közvetítéséért az ügynök vagy az alkusz. Ezt kérésre a biztosításközvetítő személy köteles lesz bemutatni.

Sebestyén László szerint az alkuszok zöme ma is tisztességesen jár el az ügyfél érdekében, s nem a kapott jutalék mértéke alapján beszéli rá az ügyfelet egy-egy biztosító termékére, de el kellett fogadniuk, hogy ennek garanciális feltételeit meg akarja teremteni a jogalkotó. Kandrács Csaba kissé árnyalta a képet, amikor arról beszélt: megmérték, hogy az egyes üzletágakon belül mekkora az alkuszi részarány. Az életbiztosításoknál a szerződések mindössze 12 százaléka kötődik a nevükhöz, ám e szerződések 90 százaléka három biztosító termékére született, ami az ügyvezető igazgató szerint meglepő. A nem életbiztosítási területen az alkuszi üzletkötés részaránya 41 százalék, de az alkuszok által közvetített ügyletek 65 százaléka öt biztosítóhoz közvetítette az ügyfeleket – ismertette Kandrács Csaba.

Átadható állományok

A parlament előtt lévő – egyebek mellett az IDD-szabályokat is tartalmazó – pénzügyi salátatörvény segíti az alkusztársadalmat az itt is egyre nagyobb gondot jelentő cégutódlásban. A javaslat Sebestyén László szerint megteremti a lehetőségét annak, hogy az alkuszok ügyfélállományokat értékesítsenek a piacon. Eddig csak úgy volt lehetőség ilyen értékesítésre, ha az alkusz az egész cégét eladta, most azonban a vevőnek nem kell külön vállalkozásokat fenntartania, ha csupán egy-egy ügyfélszegmenst akar átvenni, abban akar erősödni. Ugyancsak fontos, hogy ezekkel a módosításokkal elismerik azt is, hogy az alkusznak joga van a saját maga által felépített állományhoz – hangsúlyozta az FBAMSZ elnöke.