Ügyesebben legóznak a hordókkal Bátaapátiban

Évente összességében egymilliárd forinttal kevesebbet kell fizetniük az arra kötelezett társaságoknak a Központi Nukleáris Alapba annak köszönhetően, hogy a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. (RHK) új módszerrel és a korábbinál olcsóbban tárolja a kis- és közepes radioaktivitású hulladékokat – válaszolt a Világgazdaságnak az RHK ügyvezető igazgatója a társaság minapi tájékoztatója után. Kereki Ferenc egyúttal hangsúlyozta: egy-egy ilyen megtakarítás mellett persze mindig jelentkeznek új kiadások is.

Az új tárolás egyik lényeges eleme az, hogy vékonyabb falú lemezhordókban kerülnek az említett hulladékok a Bátaapátiban lévő létesítmény föld alatti kamráiba – ismertette az igazgató a rendezvényen –, a köztük lévő helyet pedig aktív cementpéppel töltik ki. A másik az, hogy a hordókat az eddigi íves falú helyett egyenes falú, medence alakú kamrákban helyezik el, tehát a helykihasználásuk 20 százalékosról 50 százalékosra nő. Az eredetileg szükségesnek tartott 16 kamra helyett elég hatot kialakítani, ami 18 milliárd forint megtakarítást jelent.

„A vékonyabb hordók használatának azért nincs egészségügyi kockázata, mert kiszámoltuk, mekkora sugárterhelés érhet egy dolgozót, és ehhez igazodva minden negyedik hordósort betonfallal zárnak el – válaszolt Kereki Ferenc a Világgazdaságnak.

A bátaapáti létesítmény első kamráját 2012-ben nyitották meg, az utolsókat pedig majd a paksi atomerőmű leszerelésekor. Az, hogy az erőmű reaktortartálya milyen radioaktivitásúnak minősül, a leállítás után, húszévi pihentetés végén dől el.

Az RHK-nak van két másik tárolója is. Az egyik Pakson, ahol ideiglenesen őrzik az atomerőmű kiégett fűtőelemeit. Nemrég ennek a tárolónak is javították a helykihasználását, és ezzel is spóroltak 4-5 milliárdot. A másik Püspökszilágyon van, oda a kis és közepes radioaktivitású (jórészt intézményi, jellemzően kórházi) hulladékok kerülnek véglegesen. (Ezekért az idén az RHK már házhoz ment.) Bár e két létesítményt folyamatosan fejleszti a társaság, Kereki Ferenc szerint hosszú távon a püspökszilágyit be kellene zárni, mert annak a feladatait is el tudja majd látni a bátaapáti létesítmény.

A nemzetközi szabályozás szerint a sugárzó hulladékokat véglegesen abban az országban kell elhelyezni, ahol azok keletkeztek. (A külföldön újrahasznosított fűtőelemek végső maradékát is vissza kell szállítani a küldő országba.) Ettől szigorú feltételek figyelembevételével el lehet térni, elsősorban, mert nincsenek minden országban a tároláshoz szükséges, megfelelő kőzetek.

„Magyarországon vannak, de azt nem tartom elképzelhetőnek, hogy valamely hazai tárolóba külföldi sugárzó hulladék kerüljön. Nem kaptunk olyan kérést sem, hogy ennek a lehetőségét vizsgáljuk” – reagált a Világgazdaság felvetésére az igazgató. Mint hangsúlyozta, hiába is lehetne sok pénzt kérni a tárolásért, egy ilyen döntést aligha fogadna el a társadalom. Ő maga sem támogatná.

Lassabban emelkedik a Mecsek, mint gondolták

A társaság a negyedik tárolójának egyelőre csak keresi a végső helyét a Mecsek nyugati részén. Az idei kutatások egyik fontos eredménye, hogy a hegy nem emelkedik

a korábban feltételezett ütemben – egymillió év alatt több tíz métert –, ezért a hulladékot sem kell majd az eredetileg tervezett mélységbe levinni azért, hogy idővel ne kerüljön túl közel a felszínhez. A munka négy éve indult a bodai térségben. Tavaly Bakonya közelében fúrtak, jövőre Bükkösdnél. A helykeresés 87 négyzetkilométeren indult, amit 10 négyzetkilométerre kívánnak szűkíteni. Ennek érdekében 2017-ben már ki tudtak zárni egyes alkalmatlan területeket a kutatásból. Előbb-utóbb ki kell jelölni egy föld alatti laboratórium helyét is, hogy helyben vizsgálhassák a kőzetmintákat.