Az MNB szerint erre kell figyelniük a cégeknek a jövőben
Egyelőre nem sikerült a kelet-közép-európai térségben fenntartható felzárkózást elérni, így a gazdaságpolitikának továbbra is ezt kell erősítenie – mondta a Lámfalussy-konferencián Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója. Nem elég csak a gazdasági fejlődésre fókuszálni, a fenntarthatóságot pénzügyi, társadalmi és ökológiai dimenzióban is meg kell alapozni.
„Nem szabad a közepes jövedelmű országok csapdájába ragadnia Magyarországnak, hanem be kell kerülnünk a magas jövedelmű államok közé” – hangsúlyozta Virág Barnabás. A jegybanki vezető hat kihívást sorolt fel, amelyek alapvetően határozzák meg a következő évek gazdaságát, és amelyekre Magyarországnak fel kell készülnie. Elsőként a demográfiai csapdát említette, vagyis azt, hogy a népességfogyás miatt egyre nehezebb lesz fenntartani a gazdasági fejlődést, mivel egyre kevesebb dolgozó embernek kell a javakat előállítania. A második kihívás a szakképzett munkaerő globális problémája. Az elmúlt években egyre nehezebbé vált a képzett alkalmazottak megtalálása, ami nemcsak hazai, hanem nemzetközi trend is. Harmadikként az alacsony hozzáadott értékű termelést emelte ki mint tipikusan magyar problémát, erre elsősorban a versenyképesség és a termelékenység fejlesztése lehet megoldás. A magyar gazdaság dualitását említette a jegybanki vezető, mint negyedik kihívást, azaz a nagyvállalatok és a kkv-szektor termelékenységi mutatói közötti jelentős különbséget. Erre értelemszerűen az utóbbiak felzárkóztatása a megoldás. Az ötödik kihívás a finanszírozási környezet lehet. Ugyan most az olcsó pénz korszakát éljük, de néhány éven belül a nagy jegybankok monetáris politikájának normalizálódására is fel kell készülnünk. A hatodik a társadalmi kohézió erősítése Virág Barnabás szerint.
Új nemzetközi trendekre is felhívta a figyelmet az MNB-vezető: az urbanizáció, a középosztályok felemelkedése, az energiamix teljes megváltozása (zöld források irányába elmozdulás), a modern infrastrukturális fejlesztések megvalósítása és az alacsony kamatkörnyezet – mindez nemcsak kihívásokat, de lehetőségeket is teremt a világgazdaság szereplőinek, így Magyarországnak is.
„A fenntartható fejlődést a növekedésbarát szabályozói környezettel, a további adóreformokkal és a bürokrácia csökkentésével alapozhatja meg az állam” – mondta Virág Barnabás. Az alapra öt pillérnek kell kerülnie. Az emberi tudástőke fejlesztése az első, amely gyakorlatilag az oktatási rendszerek folyamatos reformját jelenti, amellyel a magyar rendszer is naprakész, a munkáltatói igényeket kielégítő tudást ad át a gyerekeknek, de a felnőttképzéseket és átképzési rendszereket is ide sorolhatjuk. A második pillér szerint olyan ipari és exportstratégiát kell kidolgozni, amely a digitális korban hosszú távon is biztosítja a magyar ipar fejlődését. A harmadik az innováció fejlesztése, amely hosszú távú befektetés, ám jelentős gazdasági támasz lehet évek, évtizedek múltán. Negyedikként a modern infrastruktúra kiépítését említette az ügyvezető igazgató. Ez nemcsak a hagyományos vasúti, közúti fejlesztéseket jelenti, hanem a 21. század infrastruktúráját, a széles sávú internet és mobilinternet folyamatos fejlesztését is. Ötödik pillérként a hazánk számára elengedhetetlen, új geopolitikai stratégia kidolgozását hozta fel az ügyvezető igazgató, amely szintén masszív támasza lehet a következő évek gazdasági fejlődésének.
A globális stratégiaalkotás egyik legfontosabb eleme, hogy a változó geopolitikai környezethez Magyarország is alkalmazkodni tudjon – egészítette ki a jövőbeni kihívásokról alkotott véleményét Virág Barnabás. Ennek keretein belül elengedhetetlen, hogy hazánk is részese legyen az Egy övezet, egy út tervnek, amely a Kína és Európa közötti gazdasági útvonalak megújításáról és fejlesztéséről szól. Magyarország érdeke értelemszerűen az, hogy az új selyemút ne kerülje el hazánkat, és részesei legyünk a következő években a Kínát és Nyugat-Európát összekötő hídnak. Emellett persze a nyugati országokhoz való felzárkózásról sem szabad megfeledkeznünk, hiszen hazánk legnagyobb külföldi kereskedelmi partnere még mindig az EU, illetve Németország.
