Közel kétszázalékos tétel az Exim besorolása

Az Eximbank adósságát is figyelembe véve az államháztartás maastrichti adóssága a jegybank módszertana alapján számolt 72,1 százaléknál 1,9 százalékponttal magasabb, a GDP 74 százaléka volt 2017 negyedik negyedévében – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn közzétett előzetes adataiból. Az MNB a módszertani megjegyzéseknél felhívja a figyelmet, hogy az Exim adósságát a hitelintézetek között számolja el, így az nem része az államháztartásnak, az újonnan bevezetett módszertan szerint számolt adatot csupán kiegészítő információként teszik közzé. Hangsúlyozták: az Eurostat döntése alapján az új, kibővített adósságkategória lesz Magyarország maastrichti adósságának fő mutatószáma. A pénzügyi közvetítés természetéből fakadóan az Eximbank adatainak figyelembevétele – azon időszakokban, amelyekben nem történt transzferként elszámolt állami tőkeemelés – nem módosítja érdemben az államháztartás nettó pénzügyi vagyonát (vagy nettó tartozását), illetve nettó finanszírozási képességét – részletezték a döntést a közleményben. A központi kormányzat 383 milliárd forintos hiányt halmozott fel a tavalyi negyedik negyedévben, emellett az önkormányzati deficit 344 milliárd forint volt, míg a társadalombiztosítási alapok 79 milliárd forintos többletet halmoztak fel. A tavalyi trend folytatódott, és a jegybanki betétállomány jelentősen csökkent, emelkedett viszont a központi kormányzat hitelállománya, és részesedésvásárlás is történt. Az egyéb pénzügyi eszközökben is növekedést figyelhettünk meg, ami az önkormányzatoknak nyújtott előlegek következménye. Az EU-val szembeni követelések visszaestek, az önkormányzati betétek viszont emelkedtek 2017 negyedik negyedévében.

Nem sorolható az államháztartás alá

Az Eximbank nem felel meg az államháztartás alá sorolás feltételeinek, ugyanis tényleges pénzügyi közvetítést végez, forrásait a piacról szerzi, és széles körben, a piacon helyezi ki őket – reagált az MNB adataira a Központi Statisztikai Hivatal. A magyar statisztikai hatóságok továbbra is fenntartják álláspontjukat, mely szerint az Eximbank államháztartásba való besorolása nem szolgálja a gazdasági és pénzügyi folyamatok valóságnak megfelelő bemutatását, és nem felel meg a nemzetgazdasági elszámolások alapját jelentő módszertannak, az EU-jogszabályba foglalt ESA2010-nek sem. A kettős elszámolás elkerülésének érdekében a magyar statisztikai hatóságok úgy döntöttek, hogy a túlzotthiány-eljárás (Excessive Deficit Procedure – EDP) számításaiban az Eximbankot az államháztartás részeként mutatják be.