Szárnyalt tavaly az építőipari termelés
A tavaly decemberi építőipari termelés 35 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi, alacsony bázist. Mindkét építményfőcsoport termelése nőtt: az épületeké 28,9, az egyéb építményeké 45,3 százalékkal – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján a terület termelése 3,9 százalékkal volt magasabb az előző havinál, éves összevetésben pedig 29,6 százalékkal bővült az építőipar. 2017 egészében a szegmens termelői árai átlagosan 5,2 százalékkal voltak magasabbak az előző évinél.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter közleményében hangsúlyozta: az építőipar növekedését a kormány lakáspiacot támogató intézkedései – köztük az otthonteremtési program és a lakásáfa csökkentése – is számottevő mértékben segítették. A terület teljesítménye, 2010 átlagához képest, 26,9 százalékkal nőtt, e tekintetben Magyarország az első helyen szerepel a régiós országok között. Az ágazat – a kedvező folyamatok révén – akár 0,9 százalékponttal is hozzájárulhatott a GDP növekedéséhez.
Az építőipar szárnyalását az alacsony bázis mellett a felfutó uniós pénzeken alapuló projektek és a lakásépítések segítik – jelezte a Világgazdaságnak Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Szerinte a növekedés folytatódik, de fékezi a kapacitáshiány. Az építőiparban a termelői árak jelentősen nőttek, és a drágulás várhatóan folytatódik. Az építőipar 2016-ban csaknem 20 százalékkal hanyatlott. Ugyanakkor a tavaly december végi rendelésállománya 129,5 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál.
Épületek esetében új szerződést 104 milliárd forintért kötöttek tavaly decemberben, a szerződésállomány 314 milliárd forint volt, ami éves szinten 16 százalékos növekedés – közölte lapunkkal Horváth András, a Takarékbank elemzője. Egyéb építmények (infrastruktúra, út, vasút) kategóriában 721 milliárdnyi új szerződés született. Az állomány 1586 milliárd forint volt, 185 százalékos éves növekedés után. Az épületeknél a növekedést már a lakóépületek, az ipari és oktatási épületek átadása húzta, ahogy egyre inkább befejeződnek a beruházások első hullámai. Az egyéb építményeknél a gyorsforgalmi utak építése és a vasútfelújítások hatása érződött.
Tavaly a harmadik negyedév végéig csaknem 8 ezer új lakást adtak át, 51 százalékkal többet, mint az egy évvel korábbi azonos időszakban. Lakásépítési engedélyből 28 411-et adtak ki, ez 33 százalékos időszaki emelkedés.
Az építőipari szereplők jelentős hányadát lefedő Ingatlanfejlesztési Kerekasztal legfrissebb adatai szerint már több mint 1,5 millió négyzetméternyi ingatlan van kivitelezési fázisban, a beruházások értéke meghaladja a 680 milliárd forintot. Ez abszolút rekord, és a hazai lehet a régió legnagyobb ingatlanfejlesztési piaca. A fejlesztés alatt álló ingatlanokból 41 százalék iroda, 34 lakás, 16 kereskedelmi, 8 logisztikai, 1 százalék pedig szálloda.
Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta, hogy az ágazatban foglalkoztatottak száma tízéves rekordot ért el tavaly a harmadik negyedévben: az építőiparban több mint 300 ezren dolgoztak. Erre legutóbb a válság elmélyülése előtt, 2008-ban volt példa.
