A technológiai robbanás lesz a legnagyobb új makrogazdasági kihívás

A globalizáció új hullámának kihívásaival kell megküzdenie Magyarországnak – ezekkel a szavakkal nyitotta meg a 2018-as Lámfalussy-konferenciát Matolcsy György,

a Magyar Nemzeti Bank elnöke, aki a technológia vezérelte kihívásokra hívta fel a figyelmet beszédében.

A napjainkban zajló globalizáció hajtóereje a technológiai újítás: a 3D, a robottechnika, a nanotechnika és a mesterséges intelligencia került a középpontba – így nyitotta meg a Lámfalussy-konferenciát Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. Hangsúlyozta, hogy a jövő folyamatait a gazdaságpolitika, a monetáris politika és a geopolitika együttesen határozza meg, valamint a technológiai újításokkal is számolni kell.

Több gazdasági fordulatot hajtott végre Magyarország az elmúlt években – vette át a szót Matolcsy Györgytől Nagy Márton, az MNB alelnöke. Összesen tizenkét ilyen fordulatról számolhatunk be, amelyek mind hozzájárultak ahhoz, hogy az ország stabil növekedési pályára álljon. Elsőként a munkaerőpiaci fordulatot említette, amelynek köszönhetően hazánk az unión belül a legalacsonyabb munkanélküliségi mutatóval büszkélkedő országok közé lépett, és 2010-hez képest több mint 700 ezer fővel többen dolgoznak, gyakorlatilag elértük a teljes foglalkoztatottságot. Az adórendszer reformjának köszönhetően csökkentek az élő munka terhei, a súlypont a fogyasztás adóztatása felé mozdult el. Ez hatott ki a harmadik fő eredményre, az adóék csökkenésére. Nagy Márton bemutatta, hogy míg az ezredfordulón az átlagbér adóéke 77 százalék volt, addig mostanra már csupán 45 százalék.

Immár hatodik éve pozitív a költségvetés elsődleges egyenlege – hangsúlyozta a fiskális fordulat eredményeit az alelnök. Emellett a deficitet az elmúlt években rendre 3 százalék alatt tudta tartani a kormányzat, így persze Magyarország ki is került a túlzottdeficit-eljárás alól. Nagy szó, hogy emellett 2011 óta csökkenő pályán van az államadósság, ennek a fordulatnak köszönhetően az EU élen járó országai között szerepel hazánk.

A monetáris politikai fordulatnak köszönhetően a jegybanki alapkamat historikus mélypontra, 0,9 százalékra, a 3 hónapos bankközi kamatláb pedig nulla közelébe esett, így a költségvetés 2013 óta 1600 milliárd forintot spórolt az állampapírok kamatán – húzta alá Nagy Márton. Az alacsony kamatok pedig a hitelezési fordulatot is alátámasztották, a vállalatok egyre több kölcsönt vesznek fel. A jegybank érdemei között említhető a lakossági jelzáloghitelek forintosítása is, ami jó ütemben nyújtott segítő kezet a bajba jutott adósoknak. A sikeres fiskális és monetáris politika együtt vezetett a növekedési fordulathoz, 2013 óta rendre 2 százalék felett nőtt Magyarország GDP-je, jellemzően 1,5-2 százalékkal meghaladva az EU átlagát. Az MNB alelnöke szerint a legnagyobb kérdés az, hogy meddig tudja Magyarország fenntartani a 4 százalék körüli növekedést.

„A magyar alapkamat historikus mélyponton van, és mivel az infláció még mindig nem érte el a 3 százalékos célt, és az általunk meghatározott 1 százalékos toleranciasáv aljához közelít, így egyelőre nincs szükség további beavatkozásra – szögezte le Palotai Dániel, az MNB ügyvezető igazgatója. – A monetáris politikai célú kamatcsereügyletekkel az alacsony, nullához közeli kamatokat a hozamgörbe hosszú végén is érvényesíteni tudjuk, ami hozzájárul ahhoz, hogy a lakosság és a vállalatok kiszámítható, olcsó hitelhez jussanak. Öt évvel ezelőtt több szektorra kiterjedő gazdasági nehézségekkel kellett szembenéznünk, ám a monetáris politika ezek megoldásához is hozzájárult.”

Mint Palotai Dániel elmondta, az egyik probléma a devizahitelek forintosítása volt, amit igen jó ütemben hajtottak végre, és sok családot mentettek meg vele. A másik a szabályozási környezet változása volt, ami elősegítette a gazdaság talpra állását.