Túl magasra szöktek a lakásárak a fővárosban

Újabb fordulat bontakozik ki a főváros és környéke ingatlanpiacán: míg Budapest belső kerületeinek népessége nem növekszik, a külső pedig csökken, addig az agglomeráció úszik a népszerűségben – derül ki az Otthontérkép csoport legfrissebb elemzéséből. Ez a változás a kínálati árakban is tetten érhető, hiszen két év alatt 48 százalékkal emelkedett a főváros környéki lakások és 23 százalékkal a házak ára.

A főváros külső-belső kerületei és az agglomeráció örökös csatát vív az ingatlanvásárlók kegyeiért. Az agglomeráció 2000–2003 között hatalmas kedvenc volt, népessége évről évre növekedett, 2003-tól azonban többen akartak elköltözni a főváros környéki településekről, mint letelepedni ott. Így a belső vándorlási ráta folyamatosan csökkent, egészen 2013-ig. Ezzel fordított arányban változott Budapest külső és belső kerületeinek népességszáma 2000 és 2006 között. Habár évről évre alacsonyabb arányban, de többen vágytak el ezekből a kerületekből, mint amennyien oda költöztek, 2006-ban azonban a mérleg pozitívba fordult (az agglomeráció kárára). Megugrott a belső kerületek népszerűsége, és ugyan kisebb ütemben, de a külső kerületek is követték ezt a trendet. Ám néhány éve az agglomeráció ismét kezd feltörni, míg a belső kerületek lakosainak száma stagnál, a külső kerületekben lakók száma pedig csökken.

„E tendencia feltehetően az áremelkedéssel magyarázható, hiszen oly mértékben felszöktek az árak Budapesten, hogy a lakásvásárlók kénytelenek kifelé húzódni, vállalva ezzel az ingázással járó kellemetlenségeket. Az agglomeráció infrastruktúrájának fejlődési üteme eltérő, bár az ellátás a legtöbb településen nagymértékben javult, az elővárosi közlekedés több ponton is akadozik vagy nem fejlődött. Az önkormányzatoktól rengeteg forrást elvont a kormány, így kétséges, hogy a szociális, egészségügyi és kulturális területet mennyire képesek fejleszteni, márpedig ezek is döntők lehetnek a lakóhelyválasztásnál” – fejtette ki Mester Nándor, az Otthontérkép csoport vezető elemzője.

Szigetszentmiklós és Érd voltak a legnépszerűbbek a 2016-os adatok alapján. Előbbi esetén 3 százalékra, utóbbinál 1,7 százalékra rúgott a belső vándorlási ráta. Budapest belső kerületeinek népessége mindezzel párhuzamosan stagnál, a külsőbb kerületeké pedig kisebb-nagyobb ütemben csökken. A második kerületben például csupán 0,1 százalékos a népesség csökkenése, a harmadikban viszont 0,6 százalékkal csökkent a népességszám.

Ezeket a változásokat természetesen az ingatlanárak is követik. A lakásoknál például az agglomerációban 2016 első negyedévétől 2017 második negyedévéig 18 százalékos drágulás volt, majd ezután szűk egy év alatt még 30 százalékkal mentek fel az árak. A külső kerületekben a lakásárak hasonlóan, egy év alatt 47 százalékot drágultak, ennek üteme azonban jóval kiegyensúlyozottabb volt, mint az agglomerációban. Összességében a belső kerületek lakásárai emelkedtek a legkisebb mértékben, két év alatt 26 százalékkal.

Mivel lakásokról van szó, így mindenképp érdemes megemlíteni az új építésű lakóparkok számának növekedését a külső kerületekben, hiszen ezzel magyarázható, hogy miért emelkedtek nagyobb mértékben az árak ott, mint a belvárosban. A családi házak mindhárom esetben alacsonyabb és kiegyenlítettebb áremelkedést mutatnak: a külső kerületekben két év alatt 27 százalékkal, a belső kerületekben és az agglomerációban pedig 23 százalékkal drágábban kínálják eladásra a házakat.