Várakozások feletti mértékben teljesített tavaly Magyarország gazdasága

Masszív, 4,4 százalékos GDP-növekedést ért el a magyar gazdaság 2017 utolsó negyedévében, szezonálisan igazítva pedig – a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) előzetes becslésével megegyező – 4,8 százalékos lett a bővülés. A teljes éves növekedés 4 százalékos volt, szezonálisan, naptárhatással igazítva pedig 4,2 százalékos – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből. A negyedik negyedéves fejlődést elsősorban a piaci szolgáltatások és az építőipar támasztották alá.

„Tavaly magasabb növekedési pályára állt a gazdaság, ami a járulékcsökkentéssel egybekötött bérmegállapodásnak köszönhető” – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az M1-en. Mint kiemelte, a növekedés üteme jelentősen meghaladja az uniós átlagot, a negyedik negyedévben elért több mint 4 százalékos GDP-bővülés pedig azt jelenti, hogy felzárkózási pályára állt a magyar gazdaság.

„Gyorsulást vártunk, de a GDP növekedése még így is meghaladta azt, amire számítottunk” – felelte a Világgazdaság kérdésére Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője. A kiugró értéket a bázishatás is alátámasztotta, és a kiskereskedelem a szolgáltatásokat is megdobhatta, ám az építőipar is szép számokat produkált. A beruházások is jól alakulhattak, sok EU-forrást előlegezett meg a költségvetés. A hiteldinamika is kedvező volt, ami szintén a beruházásokat húzhatta felfelé. Az ipar teljesítményét azonban Németh Dávid nem nevezte kiugrónak, igaz, a hozzáadott érték növekedése szintén jót tehetett a GDP-nek.

A nettó export lehetett a legjelentősebb negatív tényező a gazdasági növekedésben.

Az elemző prognózisa szerint az év második felében a nyugati uniós országok dinamikája zsugorodhat, ami a magyar fejlődést is visszafoghatja. Emellett kérdéses, hogy a választások után milyen változások várhatók a költségvetésben. Németh Dávid szerint ugyanis érdemes lehet a deficit csökkentésére koncentrálni, vagy többet költeni az oktatásra és az egészségügyre. Igaz, ezek kedvező hatásai csak hosszú távon jelentkezhetnek. Az elemző e téren 3,8 százalékos GDP-növekedést vár, de a gazdasági folyamatok tükrében ezt hamarosan felülvizsgálhatja.

„Több szektor is szépen húzta felfelé a GDP-t, ám a bővülést a mezőgazdaság teljesítménye az erős bázis miatt visszafoghatta” – válaszolta lapunknak a Századvég makrogazdasági kutatási csoportvezetője. Regős Gábor több tényezővel magyarázta a nyers és az igazított adatok közötti eltérést: néhány tizedet indokolhat, hogy 2016 szökőév volt, így 2017 egy nappal rövidebb lett, ez pedig kisebb termelést jelent. A mozgóünnepek miatt eltért a munkanapok száma, ráadásul tavaly nagypéntek is munkaszüneti nap volt. Várhatóan továbbra is a fogyasztás és a beruházások húzzák a gazdaságot, előbbit a béremelések, utóbbit a cégek fejlesztései és az uniós források felhasználása segítheti. A beruházások viszont az erős bázishatás miatt várhatóan nem érik el a tavalyi szintet – fejtette ki Regős Gábor. Az elemző az idén 4 százalék körüli növekedésre számít.

Dobogós helyen a régióban

A tavalyi utolsó negyedéves, szezonálisan és naptárhatással igazított GDP-növekedésünk (4,8 százalék) Lettországgal holtversenyben a második legmagasabb volt a keleti uniós országok között. Csak Románia gazdasága bővült jobban, mintegy 7 százalékkal. (A sorrend változhat, mert több ország még nem adta le az adatokat.) „A 7 százalék már lassulás a harmadik negyedévhez képest” – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Mindez a 4,3 százalékos inflációval és a folyó fizetési mérleg duplázódó hiányával a román gazdaság túlfűtöttségét mutatja, ez akár jelentős kamatemelésre is szoríthatja keleti szomszédunkat.