Kisebb a sertésállomány, mégis több a vágás

Miközben az elmúlt évben 1,2 százalékkal csökkent a hazai sertésállomány, a magyarországi vágóhidakon 1,7 százalékkal több disznót vágtak, ami nem vezethető le a külkereskedelmi forgalomból, hanem az áfacsökkentés tisztító hatásának köszönhető – jelentette ki Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke. A sertéstermékpályán több lépcsőben bevezetett forgalmiadó-mérséklés hatása 2014 – az élő sertés és a félsertés áfájának csökkentése – óta még látványosabb: egymillióval nőtt az éves vágások száma. Ez 27 százalékos emelkedés, miközben az állomány 4,5 százalékkal csökkent.

Éder Tamás szerint az áfacsök­kentés jótékony hatása nemcsak a piac tisztulásában, hanem a fogyasztói árakban is mérhető. Tavaly ugyanis éves átlagban az élő sertés ára majdnem 11 százalékkal volt magasabb Magyarországon, mint 2016-ban – amivel ismét az uniós átlagár fölött járt –, de akadtak olyan időszakok is, amikor 30 százalékos volt a növekedés, a fogyasztói árak viszont csupán 4-9 százalékkal emelkedtek. Ráadásul az iparág költségeit nem csupán a sertésár növekedése, hanem a munkabérek – az alapanyag melletti legjelentősebb költségtényező – emelkedése is növelte. Vagyis szó sincs arról, hogy „lenyelték” volna az áfacsökkentést – hangsúlyozta a hússzövetség elnöke.

A számokból szerinte inkább az látszik, hogy gyenge az ágazat árérvényesítő képessége. Az idén még erősen kérdéses, merre billen a sertéstermékpálya helyzete – derült ki Éder Tamás szavaiból. Egyrészt lehet abban reménykedni, hogy megáll az állománycsökkenés, de közben nagy a veszélye annak, hogy az afrikai sertéspestis eléri az országot; akkor jelentős lesz a termeléskiesés. A piactisztulás folytatódhat, ám könnyen lehet, hogy marad a húskészítmények 27 százalékos áfakulcsa, ami fékezheti e folyamatot. Ha pedig a feldolgozók a megnövekedett költségeiket nem tudják beépíteni áraikba fél vagy háromnegyed éven belül, sok húsfeldolgozó vállalkozás gazdaságilag nagyon nehéz helyzetbe kerül.

A húsvéti időszakban kiemelten ellenőrzik a húskészítményeket, és a szabályozás szigorításával is igyekeznek óvni az élelmiszer-biztonságot – mondta Bognár Lajos, a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára. Várható például a Magyar Élelmiszerkönyv módosítása a húskészítmények kalcium-határértékének megváltoztatásával, ami fontos lépés lesz az élelmiszer-hamisítás elleni küzdelemben.