Év végéig megnyitja pénzügyi szektorát Kína

A mostani, piaci alapú árfolyamátváltási rendszer jól működik, és a jövőben is jól fog – szögezte le tegnap Csi Kang. A kínai jegybank kormányzója arra a felvetésre válaszolt így: vajon mennyire gondolja komolyan a központi bank a jüan leértékelését? Sajtóhírek szerint a jegybank elemzői azt vizsgálják, miként vethető be a kínai deviza leértékelése a küszöbönálló kereskedelmi háború negatív hatásainak ellensúlyozására.

A jegybankelnök ugyan kikerülte a válaszadást, de az elemzések szerint hiába tenne jót az exportnak a gyengébb jüan, a leértékelés számos kockázattal jár. Drágábbá teszi a külföldi adósságállomány finanszírozását, valamint magas pénzpiaci volatilitást okozhat, amit Kína az elmúlt években mindenáron el akart kerülni. A leértékelés nem illene bele azokba a kormányzati törekvésekbe, amelyek szerint az állam minél inkább piaci alapú rendszereket működtetne, valamint Donald Trump is könnyen megbélyegezné Kínát, hogy kereskedelmi okokból manipulálja a devizáját. Kevin Lai, a Daiwa Capital Markets elemzője hangsúlyozta: a jüan stabilitása segítette Kínát a makrogazdasági stabilitáshoz. Emlékeztetett: 2015-ben, mikor a jegybank váratlanul 2 százalékkal leértékelte a jüant, rengeteg tőke áramlott ki, ami világszerte megrázta a piacokat.

Csi Kang arról is beszélt, milyen intézkedéseket hoz az év végéig a jegybank, amelyekkel segít megnyitni a kínai pénzügyi szektort a külföldi befektetők előtt. Engedélyezik, hogy külföldiek is beszálljanak a kínai befektetési társaságokba és pénzügyi lízinggel foglalkozó cégekbe, valamint teret kapnak a lakossági hitelpiacon is. A kötvényekkel, alapkezeléssel és életbiztosítással foglalkozó vállalatok külföldiekre vonatkozó tulajdoni korlátját 49 százalékról 51-re emelik a „következő hónapokban”. A jegybankár azt is bejelentette, hogy szorosabb kapcsolatot alakít ki a londoni Cityvel. A piac kedvezően fogadta a bejelentést, a vezető kínai részvényindexek emelkedéssel zártak.

Annak viszont nem örültek a befektetők, hogy a vártnál jobban enyhült márciusra az infláció. A fogyasztói árindex éves alapon a várt 2,6 százalék helyett csak 2,1 százalékos lett. Havi bázison 1,1 százalékos lett a csökkenés, az elemzők a keleti holdújév okozta, februári keresletnövekedés miatt csökkenésre számítottak, de csak 0,5 százalékosra. A szakértők hangsúlyozták: az Európai Unióhoz hasonlóan gyengébben kezdődik az idei év a tavalyinál, az árindexek esése arra utalhat, hogy az idei gazdasági növekedés lanyhább lesz a korábban vártnál.