Lélektani határ fölé ért az amerikai hozam
Tegnap négy év után először lépte át a 3 százalékos lélektani határt a 10 éves amerikai államkötvény hozama. Ugyan a hozamszint február eleje óta 2,8 és 3 százalék között oldalazik, néha egy bázisponton belül is került a lélektani határtól, de csak a hétfő esti makroadatok lökték a szint fölé. Az amerikai ingatlanpiac jóval a várakozáson felül bővült, a lakáspiaci index is a becsültnél nagyobb mértékben emelkedett, amiről a befektetők vélhetően a Fed előzetesen becsültnél szigorúbb kamatpolitikájára következtettek. Ahogy a kereskedők a már érdemi hozamú kötvénypiac felé fordultak, nagyot estek a részvénypiacok, a vezető amerikai börzék már tegnapelőtt is nagy mínuszokban zártak, tegnap nyitás után pedig hamar 1 százalék körüli mínuszokban jártak.
Az amerikai hozamszint jelentős piaci turbulenciát okozott Európában is. Az uniós állampapír-árfolyamok is csökkentek, a német 10 éves papír hozama 1 bázispontot emelkedett, a déli perifériás államokéi 1-2 bázispontot. Az euró is nagyot esett, 0,4 százalékot gyengült a dollár ellenében, az 1,22-os keresztárfolyam alá bukott a jegyzés, ahogy a kereskedők egyre vonzóbbnak tartják a zöldhasút. A tőzsdék Európa-szerte ereszkedtek, a vezető indexek 1 százalék körüli mínuszban jártak, a DAX minden komponensének árfolyama esett napközben. Kelet-Közép-Európában is éreztette hatását a jelenség: a régiós devizák és államkötvények árfolyamai csökkentek, ahogy a befektetők a magasabb kockázatú piacokról a most már érdemi hozamot ígérő, biztonságosabb piacok felé fordultak. A fejlődő piacoknak sosem jelentenek jót az emelkedő hozamszintek – mondta a Világgazdaságnak Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. A régiós eszközök szerinte alacsonyabb szintekre állnak be, ha az amerikai 10 éves hozam 3 százalék fölött ragad, olcsóbbak lesznek a devizák és az állampapírok. Az amerikai hozam ugyan a kritikus szint fölött maradhat, de sokat már nem emelkedhet. Év végére a hozamszint 3 és 3,25 százalék közé állhat be, de a 3,2-es szint elérése ebben a fél évben még nem valószínű.
A dollár és az euró keresztárfolyama új egyensúlyi helyzetet keres, Szalma szerint bizonytalanok a kilátások. A dollár erősödését a piaci pozicionáltság gátolja, nagy mennyiségű tőke halmozódott fel az erősödő euró mellett. A közös deviza gyengülésére utal, hogy az első negyedéves makroadatok szerint az eurózóna növekedése lassulhat.
Az év hátralévő részében további hozamemelkedés várható, mivel az éledező infláció és a Trump-adminisztráció által bejelentett költségvetési élénkítés pár évvel meghosszabbíthatja az amerikai gazdaság növekedési ciklusát – közölte lapunkkal Fórián-Szabó Gergely. Az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója azonban hozzátette: valószínűtlen, hogy a jelenleginél jóval magasabb hozamkörnyezetre kellene berendezkedni. A szakértő Európában sem számít jelentős hozamemelkedésre, szerinte hiába tűnik erősnek az európai növekedés, ha az infláció nem közelíti meg a 2 százalékot, az Európai Központi Banknak (EKB) nem igazán marad szigorítási mozgástere. A mai EKB-ülésen azonban még nem kell a jegybanknak nyilatkoznia a kötvényvásárlási program végéről, Fórián-Szabó szerint elég, ha ezt nyáron megteszi.
Elterjedt nézet, hogy az Egyesült Államokban bejelentett költségvetési lazítás, valamint az EKB monetáris felzárkózása a Fed szigorító politikájához gyengítheti a dollárt – mondta a szakember. „A dollár javára mutatkozó tetemes kamatkülönbség azonban, amely inkább nő, mintsem csökken, és a piaci pozicionáltság is az ellenkező irányba hat” – tette hozzá.
