Erősített az elmúlt évben az áruszállítás

Igen vegyes képet ad a szállítás és a raktározás múlt évi adatairól a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) évkönyve, mert miközben a terület egyes mutatói sikerévre utalnak, több más szám a behozni valókra. Maguk az összeállítás készítői is rámutatnak például a 24 százalékkal 872 milliárd forintra nőtt beruházási volumen kapcsán, hogy hullámzó teljesítményről van szó. A terület ugyanis 2014-ben 41 százalékkal bővült, 2016-ban viszont 36 százalékkal esett, ezek voltak a legnagyobb kilengései 2005 óta.

Hosszabbak lettek a fuvarok

Abból derül ki, hogy összességében mégis kedvező a trend, hogy a szállítás és a raktározás bruttó 2097 milliárd forintos hozzáadott értéke – az előzetes adatok szerint – a teljes hazai GDP 6,5 százalékát tette ki, a teljesítménye pedig 2016-hoz képest 4,5, 2012-höz viszonyítva 17 százalékkal nőtt. Erre a szektorra jutott országos szinten a beruházások 14 százaléka, vagyis a harmadik legtöbb a feldolgozóipar és az ingatlanügyletek mögött.

Az ágazat foglalkoztatottainak száma 5,9 százalékkal 294 ezerre nőtt, miközben a nemzetgazdasági átlag 16 százalék volt. Az alkalmazottak mintegy háromnegyede férfi. Az összes érintett dolgozó havi átlagos bruttó keresete 280 ezer forint volt, azaz 5,9 százalékkal alacsonyabb a nemzetgazdasági átlagnál. Igaz viszont, hogy 28 százalékkal magasabb az öt évvel korábbinál, bár az emelkedés jelentős része – 13 százaléka – a múlt évhez köthető.

A szállítás árutonna-kilométerben mért teljesítménye 2017-ben 3,4 százalékkal erősödött, az elmúlt öt év alatt pedig összesen 19 százalékkal. Ám, míg a korábbi években elsősorban a szállított áru mennyiségének köszönhetően nőtt a mutató értéke, tavaly inkább a szállítási útvonalak hosszabbodása miatt: a nemzetközi fuvarok 2,8, a belföldiek 5,1 százalékkal lettek hosszabbak. A határokon belüli fuvarok átlagos mérete 91 kilométeres rekordra emelkedett – a KSH nem közölt összehasonlító adatot –, viszont a szállított tömeg 4,3 százalékkal esett. A szállított 287 millió tonnányi áru 62 százalékát a határainkon belül fuvarozták.

Az áruszállítás csaknem kétharmada közúton történt, de a közúti szállítás súlya 1,2 százalékkal esett, miközben a vasút teljesítménye 8,4, százalékkal lett nagyobb. Megugrott: 27 százalékkal bővült a csővezetékes szállítás.

Malév-rekordot döntött

a légi utazás

Az utaskilométerben számított helyközi személyszállítás 5,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ami az ezredforduló utáni évek rekordja. Az utazások hosszabbak lettek, ám a számuk kissé csökkent, 68 százalékuk belföldön zajlott. A buszutak aránya 48 százalék (+2,6 százalék), míg a vonattal történő utazásoké 25 százalék (+0,2 százalék). A vasúti személyforgalom 2000-től 2015-ig csökkent, utána szerény növekedésnek indult. A vonatokat alapvetően belföldi utazásokhoz veszik igénybe.

A repülőgépen zajló személyforgalom 2013 óta bővül, 2017-ben az előző évekénél jobban, 19 százalékkal erősödött az utasok száma és az utaskilométerben mért teljesítmény alapján is. Ezzel 14 százalékkal meghaladta a Malév megszűnése előtti utolsó év adatát. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2017. évi utasforgalma 13,1 milliós volt, ez 14 százalékos növekedés, és rekordnak számít. A repülőtérre érkező és onnan induló járatok száma 6,9 százalékkal emelkedett, nem gyarapodott olyan ütemben, mint az utasforgalom. Az egy járaton utazók átlagos száma emelkedett, folytatva az előző tizennégy év tendenciáját. A légikikötő a legnagyobb utasforgalmat az Egyesült Királysággal, Németországgal, Olaszországgal és Hollandiával bonyolította le. Áruforgalma 87 ezer tonna volt, 13 százalékkal nagyobb a 2016-osnál. A vidéki repülőterek közül a Debrecen Airport forgalma a legnagyobb, 11 százalékkal 318 ezres csúcsra nőtt.

Távolsági útra 2017-ben az előző évinél 1,1 százalékkal kevesebb, 642 millió fő indult. Az utazások 76 százaléka busszal, 23 százaléka vonattal történt, míg repülővel és hajón együtt 0,8 százalék. Az átlagos utazási távolság 44 kilométer volt, az autóbuszos utazásoké 28, a vonaton lebonyolítottaké 52. A légi közlekedés átlagos távolsága 1551 kilométer volt, ez 11 százalékos növekedés.

Kapós volt a troli

A helyi közösségi közlekedést 2017-ben 1,1 százalékkal kevesebben vették igénybe, mint 2016-ban, ezzel a 2013 és 2016 közötti tendencia megszakadt. Igaz – hívja fel a figyelmet a KSH –, a korábbi növekedés bázisa a 2000-es évek 2012-es mélypontja volt. Az utazások 2017-es száma az öt évvel korábbi, alacsony szintet 6,6 százalékkal múlta felül. A 2017-es mérséklődés legnagyobbrészt a metró és a földalatti együtt 2,8 százalékos forgalomcsökkenésével magyarázható, emögött a napi mintegy 500 ezer fős forgalmú M3-as metróvonal felújítása áll.

A villamossal utazók száma is esett 2,2 százalékkal, míg buszra 0,2 százalékkal többen szálltak. A buszos utazások 55 százaléka Budapesten történt, ahol az előző évinél 2 százalékkal többen, vidéken pedig 2 százalékkal kevesebben utaztak. Trolival 5,3 százalékkal többen utaztak, mint egy évvel korábban. 2017-ben 2 milliárd 154 millió utazás történt, az átlagos utazási távolság 3,8 kilométer volt.

Öregedett az autópark

Az elmúlt évben 272 ezer személygépkocsit helyeztek Magyarországon első alkalommal forgalomba, az egy évvel korábbinál 14 százalékkal többet, és 4,4-szer annyit, mint a mélypontot jelentő 2010-ben. Ez azt is mutatja, hogy 2016–2017-ben fordult a trend, a forgalomba helyezett új személygépkocsik száma jobban nőtt, mint a használtaké. A gyártmányok közül a legtöbbet Volkswagenből, Opelből és Fordból vettek használatba, ezek adták az összes forgalomba helyezés 30 százalékát. A személygépkocsi-állomány 159 ezerrel 3 millió 472 ezerre bővült. A legelterjedtebb márka az Opel és a Suzuki maradt, az előbbiből 475 ezer, az utóbbiból 416 ezer fut az utakon. A teljes állomány 2002 és 2006 között fiatalodott, 2006-ban és 2007-ben átlagosan 10,3 éves volt, 2008 óta viszont folyamatosan öregszik. 2017-ben a személygépkocsik átlagos kora 14,1 év volt, 0,2 évvel több, mint 2016 végén, és egyben a legmagasabb az ezredforduló óta.