Kedvezően változik az adóadminisztráció
M i a versenyképességet esz-
köznek tekintjük, és elsődleges célunk, hogy Ma-
gyarországon jó legyen élni – mondta a Világgazdaságnak György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára. Megváltozott a közgazdaságtan: eddig az elsődleges cél a gazdasági növekedés volt, de a válság rámutatott, hogy hiába erősödik a gazdaság, ha az életminőség nem javul. Az Egyesült Államokban a hetvenes évek óta megduplázódott a reál-GDP, de a reálbérek csak 8 százalékkal nőttek.
Az életszínvonal tartós növekedésének záloga a versenyképesség, ezért szeretnének erős vállalkozásokat, stabil munkahelyeket és növekvő béreket. A magyarokban szunnyadó kreativitás felélesztésével tudjuk ezt elérni. A gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkár hangsúlyozta: a nagy, többségében külföldi vállalatok be vannak csatornázva a nemzetközi vérkeringésbe, az információ eljut hozzájuk, és van pénzük is, a kkv-knak azonban nincs ilyen potenciáljuk, ezért ezeknek a vállalkozásoknak segíthet az állam.
Az innovatív cégek számában,
a digitalizációban és a folyamatin-
novációban is le vagyunk marad-
va Európához képest – véli György László, s szerinte digitalizációs és vállalatirányítási módszerekkel jelentősen lehetne javítani a versenyképességen. „A piacgazdaság keretében, annak szabályaihoz igazodva, meg tudjuk mutatni azokat a megoldásokat, amelyeket a vetélytársak a versenyben értelemszerűen eltitkolnak egymás elől – tette hozzá az államtitkár. – Érzékletes adat, hogy az 500 ezer magyarországi vállalkozásból mindössze 10-15 ezer cég keresi a lehetőségeket, e számot 50 ezerre szeretnénk emelni. A kkv-k a mi stratégiai partnereink, akik mentori programon keresztül vesznek részt a munkában.”
Az ITM államtitkára kiemelte: az állam a szabályozói területen is tehet a versenyképességért. Míg a Világbank szerint 2010 előtt a hazai közepes vállalkozások adóterhe 52-56 százalékos volt, 2018-ban már csak 38 százalék, vagyis alacsonyabb, mint a visegrádi országokban, 2022-re pedig 35 százalék közelébe csökken. Az adóadminisztráció is jelentősen változhat, például 2021-től a NAV automatikusan elkészíti a mikro- és kisvállalkozások adóbevallását, és kötelezővé válik az e-számlázás. Ezzel olyan terhektől szabadulhatnak meg a vállalkozások, amelyek időt vettek el az alaptevékenységektől.
Az államtitkár szerint ahhoz, hogy versenyképesek legyünk, gyors és biztonságos közlekedésre is szükség van. A tervek szerint ezért Budapestet a megyei jogú városokból négy éven belül gyorsforgalmi úton meg lehet közelíteni, és az ország bármely területéről harminc percen belül el lehet érni a gyorsforgalmi úthálózatot. Átfogó közút- és vasútihálózat-fejlesztés is folyik, mégpedig az infrastruktúrán kívül az alkalmazások terén is. Ennek köszönhetően tömegközlekedéssel úgy juthatunk el különböző járművekkel az ország egyik részéből a másikba, hogy csupán egyetlen jegyet vásárolunk meg.
A versenyképesség harmadik feltétele az okos és tiszta energia. A mérleg egyik serpenyőjében a tiszta, a másikban a mindig megbízhatóan rendelkezésre álló energia van, és meg kell találni az egyensúlyt. A kormány alapvetően fogyasztóbarát energiaellátást kíván kialakítani: a rezsicsökkentés okoseszközökkel folytatható, és a mostani költségekhez képest is jelentős megtakarítás érhető el. A vállalkozások és a lakosság hatékonyabb energiafelhasználásában az épületkorszerűsítés, az okos mérőműszerek és a szabályozás is segíthetnek, 2030-ra pedig a villamosenergia termelése 90-95 százalékban szén-dioxid-kibocsátás nélkül történik.
Nem engedhetjük meg azt a luxust, hogy minden területen fejlesszünk, ezért György László szerint meg kell találni a fókuszt, azokat a területeket, ahol eredményesen használhatjuk fel az adóforintokat. Meg kell határozni, hogy hol legyen a hangsúly a kutatásban, a fejlesztésben és az innovációban. Egyes területeken – mint a big data, a mesterséges intelligencia és a kiterjesztett valóság – meg kell értenünk és alkalmaznunk kell a világban felhalmozódó tudást, de már most jók vagyunk a kreatív iparban, az agykutatásban és az autonóm járművek tesztelésében is olyan környezetet fejlesztünk, amely a világ élvonalába repíthet bennünket.
Magyarországon alacsony a nettó bérhányad, de a mutató értéke az elmúlt hét évben nyolc százalékponttal 30 százalékra javult. Ebben szerepe van a gazdaságpolitikának is, mert az általa hozott szabályok jól csoportosították át a jövedelmeket a munkavállalókhoz azoktól a globális vállalatoktól, amelyek többnyire a saját érdekeik szerint alakították a világgazdaság játékszabályait.
„Orbán Viktor és Matolcsy György gazdaságpolitikája 2010-ben felismerte, hogy a gazdasági rendszerünk nem piacgazdaság, hanem szuperkapitalizmus, és ahhoz, hogy a válságokat enyhítsük, nemzetközi szinten kárpótolni kell a globalizáció veszteseit. Az éves GDP 2,5-3 százalékát, nagyjából ezermilliárd forintot, családonként félmillió forintot csoportosít át a globális szereplőktől a családokhoz a gazdaságpolitika – mondta lapunknak György László.
