Öt év után három százalék felett az infláció
Júliusban, 2013 óta először átlépte a 3 százalékos inflációs célt a pénzromlás üteme, a fogyasztói árindex 3,1 százalékos volt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kimutatása szerint. A Világgazdaság elemzői konszenzusában 3,2 százalék volt a medián, az átlag azonban a tényadattal megegyező, 3,1 százalékos lett. A korábbinál nagyobb drágulás az üzemanyagok áremelésének számlájára írható, ami az élelmiszerárakban is megjelent, emellett a dohányáru és a szeszes italok ára emelkedett átlag feletti mértékben.
Az év hátralévő részében is 3 százalék feletti inflációval lehet számolni – mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője. Ez egyrészt a lakossági kereslet és a szolgáltatások árának emelkedése miatt alakulhat így, másrészt a megszokottnál gyengébb euróárfolyam az importált cikkek árában is megjelenik, ami felfelé húzhatja az árindexet. Emellett az élelmiszerárak drágulására is számítani kell az év második felében. Németh Dávid prognózisa szerint idén 2,8 százalék lehet az átlagos infláció, ami decemberben 3,3-3,4 százalék körül alakulhat.
Átmeneti lesz a 3 százalék feletti infláció, az őszi hónapoktól a cél alá bukhat a mutató, ha az olajársokk megszűnik, és a forint árfolyama is stabilizálódik – véli Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője. A jegybank inflációs célja tartósan a jövő év elején érhető el várakozásuk szerint, míg a gazdaság mögöttes folyamatai – bérek emelkedése, fogyasztás erősödése és a várhatóan gyengébb szinten stabilizálódó forintárfolyam – azt sugallják, hogy később sem térünk vissza 3 százalék alá a közeljövőben – tette hozzá Nyeste Orsolya.
Júliusban az üzemanyagok bázishatása miatt tovább gyorsulhat az infláció, azonban az év második felében újra 3 százalék alá eshet a mutató, így 2018-ban 2,7 százalék lehet a drágulás üteme – véli Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője is. Magasabban is alakulhat azonban az indikátor az előrejelzésnél, mivel a béremelések és a forintgyengülés lendületet adhatnak az árindexnek, amit az alacsony importált infláció és a járulékterhek csökkenése ellensúlyozhat. Suppan Gergely arra hívta fel a figyelmet, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) középtávon sem kényszerül a monetáris kondíciók szigorítására, így tartósan laza kondíciókkal számolhatunk.
Ahogy azt a Világgazdaságnak Virovácz Péter elmondta: a jegybank a monetáris politikáról sokkal inkább a hosszú távú folyamatokat mutató maginfláció és az általuk számolt alapmutatók alakulása szerint dönt. A szezonálisan igazított maginfláció csupán 2,4 százalékos lett júniusban, és az MNB által közölt alapmutatók is nagymértékben elmaradtak a fő indikátortól: a ritkán változó árú termékek 0,8 százalékkal, a keresletérzékeny áruk 1,2 százalékkal, az adószűrt maginfláció pedig 1,6 százalékkal emelkedett az év hatodik hónapjában az előző évhez képest.
Szeptemberben 15 bázisponttal megemelheti az egynapos betéti kamatot az MNB, a kedden megjelent inflációs adat után ugyasnis várhatóan nő majd a nyomás a jegybankon – olvasható a JPMorgan tegnapi elemzésében. Az amerikai bank elemzője szerint a következő két-három hónapban a jelenlegi szint körül maradhat az inflációs ráta, majd a bázishatások következtében újra csökkenésnek indulhat, s az év végére 2,5 százalék körül alakulhat. A bankház szerint az MNB piaci nyomás alatt maradhat, hogy változtasson ultra laza monetáris politikáján. Az első erőteljesebb jelzés az egynapos betéti kamat emelése lehet szeptemberben. A forint tegnap reggel nagyot gyengült az inflációs adatra reagálva, délutánra ugyanakkor a 325,5 forintos szintről újra 324 forint alá erősödött.
