Versenyképességi reformcsomag érkezik

Nyár végére készülhet el a Nemzeti Versenyképességi Tanács (NVT) tagjai által benyújtott javaslat szintetizációja, amelyet a kormány elé terjesztünk – mondta az NVT ülése után Varga Mihály pénzügyminiszter. A mostani tanácskozáson a korábban benyújtott nyelvtanulási javaslatokat véglegesítettük, valamint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) előterjesztései kerültek a tagok elé – fejtette ki Varga Mihály.

„Száznyolcvan pontból álló javaslatot nyújtottunk be az NVT-nek, amivel a magyar versenyképességet javíthatjuk, és fő célkitűzésként a demográfiai fordulatot alapoznánk meg” – olvasható az MNB közleményében. A célzott intézkedések között a munkaerő képzettségének javítása, a kkv-k digitalizációja, infrastrukturális beruházások és az állami intézményrendszer reformja került szóba. Ezeket persze részletesen is kifejtik a jegybank szakértői: alapvetően fontosnak tartják az osztrák gazdasági teljesítmény és életszínvonal utolérését, jelenleg az ottani fejlettség mindössze 55 százalékán áll Magyarország. Az MNB szerint reformok nélkül nem tudunk közelíteni nyugati szomszédunkhoz, az alappálya szerint az egy főre jutó, vásárlóerőn számított GDP a mostani 26 ezer dollárról mindössze 32 ezer dollárra emelkedik, vagyis a termelékenység növelése és a munkafelhasználás hatékonyságának bővülése szükséges ahhoz, hogy a konvergencia megkezdődhessen.

A jegybank által felvázolt reformpálya szerint viszont akár 46 ezer dollárra is emelkedhet az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson mért GDP, amely már az akkorra várható, 54 ezer dolláros osztrák mutató 86 százaléka lehet. Ennek elérése a gazdasági növekedésre közvetlenül ható intézkedések mellett – ilyenek az adóreform, az oktatásfejlesztés vagy a hatékony állam – olyan intézkedések is szerepelnek a javaslatban, mint az egészségügy modernizációja, a korábban sokat emlegetett demográfiai fordulat, a munkaerő-tartalék hatékonyabb kihasználása vagy a kkv- és iparstratégia megalkotása. Ha nincs felzárkózás, a bérekben sem tudunk javulni: a magyar gazdaság potenciális növekedése 1,4 százalékos lesz reformok nélkül, a csomaggal együtt azonban 4,4 százalékosra javulhat.

A cél az, hogy 2030-ra Magyarország Európában azon öt ország közé kerüljön, ahol jó élni és dolgozni – mondta Palkovics László, az ITM tárcavezetője. Ehhez mutatókat rendeltek, amelyek még változhatnak, azonban a központban a vállalatok versenyképességének és fenntartható fejlődésének mérése áll. Palkovics László hangsúlyozta, hogy fenntartható energetikai rendszerre, közművekre és IT-hálózatokra van szükség. A magyar tulajdonú vállalkozások hozzáadott értéke 50 százalék, amit a teljes munkavállalói létszám háromnegyedének alkalmazásával érnek el. A tárcavezető másik problémaként azt hozta fel, hogy a hazai cégeknek jellemzően nincs saját termékük, nem innovatívak, ennek ösztönzése szintén kulcskérdés lesz a közeljövőben. Az ITM javaslata ezenfelül képzési akciótervet, közlekedésfejlesztést, logisztikai rendszerek kiépítését, tiszta és okos energetikai rendszer fejlesztését tartalmazza.

A cafeteria egyszerűsítése még nem végleges

A kormány gondolkodik azon, hogy az egészségpénztári megtakarítások adókedvezménye megmaradjon – mondta kérdésre válaszolva Varga Mihály. A cafeteria a gazdaságpolitikai ösztönzőrendszer egyik eleme csak, a költségvetéshez benyújtott módosító javaslatok között is van olyan, amelyik a területet érinti – tette hozzá arra utalva, hogy az egészségbiztosítások mellett a nyugdíjpénztári megtakarítások támogatásában is lehet változás. Az infláció a tárcavezető szerint idén

3 százalék közelében lehet – ezzel számoltak –, a júniusi energia- és élelmiszerár húzta infláció kapcsán meg kell várni, mekkora gondot okoz a családoknak.