A távhő sokféle energiát befogad

A vegyesen gyűjtött és minőségi újrafeldolgozásra alkalmatlan települési hulladék energetikai hasznosítása alapvetően a hulladéklerakás alternatívája, és nem csökkenti a szelektív gyűjtés vagy az anyagában történő hasznosítás hatékonyságát – mutatott rá a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének elnöke a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) konferenciáján. Orbán Tibor jelezte, hogy a távhő alkalmas a különféle módon, különböző tüzelőanyagból (vagy tüzelés nélkül) előállított hőenergiák összegyűjtésére és a fogyasztókhoz történő elszállítására. Lehetővé teszi olyan energiahordozók – hulladékok, hul­ladékhők, különféle zöldenergiák – hasznosítását, amelyek felhasználása az egyedi hőellátásokban nem vagy csak nehezen képzelhető el. A szakember a hulladékok energetikai hasznosítása terén a legfontosabb feladatok között említette a vidéki városok távfűtési rendszerének korszerűsítését célzó két uniós pályázat mielőbbi sikeres befejezését, a következő időszak beruházási támogatási rendszerének előkészítését és a készülő energiastratégiában a távhő pozicionálását.

Majoros Róbert, a Mirehu Nonprofit Kft. ügyvezetője a problémák között sorolta fel, hogy egy erőmű és egy cementmű eltérő minőségű anyagot képes fogadni, illetve hogy az égetésre szánt hulladék telephelyi tárolása korlátozott az öngyulladás veszélye miatt. Tárolási nehézségeket okoz az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. által egy-egy telephelyre megítélt kvóta is, mert nagysága messze elmarad a folyamatos termelés mellett előállítható mennyiségektől. Sámson László, a Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt. hulladékkezelési igazgatója ismertette, hogy a Fővárosi Hulladékhasznosító Műben égetik el a budapesti települési szilárd hulladék csaknem 60 százalékát, jó energiatermelő hatásfokkal. Ennek révén mintegy 54 ezer háztartás éves áramfogyasztását és 13 ezer lakás távhőigényét tudják fedezni.

Magyarországon 2016-ban 3211 gigawattóra áramot állítottak elő megújuló forrásból a MEKH adatai szerint, ezen belül a kommunális hulladék megújuló részének a súlya

8 százalékra emelkedett. Az energiahordozó-mixben némileg csökkent, de így is 57 százalékot tett ki a biomassza részaránya, amelyből 10 százalékpontért a szilárd biomassza felelt. Emellett a szélenergia a zöldáramtermelés 22 százalékát tette ki, a víz kevesebb mint 10, a napenergia pedig mindössze a 6 százalékát.